Az ítélkezés elfogultsága

Amikor nap mint nap szembekerülünk a világ kisebb nagyobb eseményeivel, emberekkel, állatokkal, növényekkel és ásványokkal, híreket és információkat hallunk gondolkozásunkat, ítélkezésünket bizonyos megszokottság, begyakoroltság, ismétlődő gondolatmenetek jellemzik. A dolgokról elsősorban az jut eszünkbe, amit tanultunk, hallottunk, eddig tapasztaltunk róluk. Kiskorunktól kezdve neveltetésünk, iskoláztatásunk révén kész ítéletek, verbális... Tovább

A sündisznó álma…

Egyszer volt, hol nem volt, kerek erdő közepén élt egyszer egy sündisznó. Nagyon mogorva sündisznó volt; legalábbis ezt tartották róla. Mindenkivel csak morgott, mindennel elégedetlen volt, és még ha jó szándékkal közeledtek hozzá, akkor is tüskés gombóccá gömbölyödött, csak úgy meredeztek kifelé a tüskéi. Nem is közeledett hát hozzá senki jó szándékkal sündisznó-emlékezet óta. Az erdő állatai már nem is tudták, honnan olyan biztosak... Tovább

A napisten

Volt egyszer egy szegény ember. Ez a szegény ember egy nagy pusztaságnak a közepén lakott, egy kicsi házacskában. Egy este Jézus Krisztus, a földön jártában, Szent Péterrel a szegény ember házához vetődött, s szállást kértek tőle éjszakára. Jézus is, Szent Péter is papi ruhában voltak. A szegény ember nem tudta, kik valóképpen. Mondja a szegény ember: – Istené a szállás, kerüljenek beljebb, de előre megmondom, hogy nyugtalan éjszakájuk... Tovább

Hallgasson a szívére…

Befejezte a borotválkozást és a tükörben nézte még az arcát egy percig. Lehet, hogy nem is kinn, hanem itt bennem van ez a szépség? Nem a külső káoszban, hanem itt rajtam, de nem a felszínen, hanem a bőr, a szemek, a ráncok, az egész álarc mögött? Behunyta a szemét. Vajon milyen lehet? Ha megszabadítjuk ezt az arcot a pókerarctól, a homlokráncolós csábítás szerepjátékától, a lendületes kreatív igazgató kliséitől? Vajon milyen: egy szégyenkező... Tovább

Számadás a tálentomról

“Vedd vissza a talentomot, uram, az enyémet A kalmár be nem váltotta, el nem vette…” (Paul Claudel – Szép Ernő) Gazda aki (mintahogy meg vagyon írva) három szolgádnak Három tálentomot adtál aztán elmentél messzi vidékre S szerzett az első hozzá ezeret és százat a második abból A harmadik pedig elásta őrizve híven a kezérebízottat Jól tudom én hogy ettől a harmadiktól visszaveszed majd S adod annak aki ezeret és százat szerzett... Tovább

Fák

This is not an essay this is a poem from You for You and to You Talán nem éppen csak az emlékekkel való elteltség és nem a sóvárgott jövőre való várakozás, amikor az ember a maga egészében eltolódik a jelenből, a múltba süllyed, vagy még el nem érkezett időben él, de nincs jelen sem a múltban sem a jövőben, éppen úgy, ahogy nincs a jelenben, alája merül, vagy ami ugyanaz, föléje emelkedik; van nap, hét, ennél hosszabb, egész korszak, hogy befogadásra... Tovább

A pillangók királya

Mikor én iskolás gyerek voltam, de sok szép lepkét fogtam! Egyszer valami erdőkerülő vetődött a házunkhoz. Eldicsekedtem neki egy gyönyörű pillangóval. – Nem sokat ér ez, öcsém, míg meg nem szerzed hozzá a pillangókirályt is. Majd kőbálvánnyá meredtem, úgy elszomorodtam. – Milyen az a pillangókirály? Sose hallottam én ilyenről, könyvekben sincs lerajzolva. – Hja, öcsém, nem is ösmerik ám azt a könyvcsináló urak. Én magam... Tovább

Micimackó és a micsoda?

– Tudod, Micimackó – mondtam –, rengeteg ember van, akinek gőze sincs arról, mi fán terem a taoizmus. – Tényleg? – pislogott Mackó. – Ez a fejezet tehát arra való, hogy egy kicsit megmagyarázza a dolgot. – Ó, értem – mondta Micimackó. – Legkönnyebben pedig úgy lehet megmagyarázni, ha elugrunk egy pillanatra Kínába. – Micsoda? – nyitotta szemét tágra Micimackó –, most tüstént? – Persze. Hátradőlünk, ellazítjuk magunkat és már... Tovább

A Jó és a ROSSZ: Tanulj meg a saját parancsaid szerint élni!

Minden vallás megalkotta a maga különös és természetellenes parancsolatait félelemből vagy kapzsiságból, de csak ez a szerencsétlen emberiség lett az eredmény, amit világszerte látsz… Még a leggazdagabb ember is szegény, mert nem áll szabadságában, hogy a saját tudata alapján cselekedjen. Valaki mástól ka­pott elvek alapján kell cselekednie, és nem tudhatja, hogy ez a másik szélhámos, csaló, vagy pusztán költő és álmodozó volt. Nincs... Tovább

Tanítható-e a szeretet?

Álljunk meg egy pillanatra! Ne siessünk tovább! Az előbb föltettem egy kérdést, de túlszaladtunk rajta. Tanítható-e a szeretet? Emlékszel rá? Biztos benned is ott maradt a kérdőjel, mert ez egy alapkérdés. És a nagy kérdések nem hagyják nyugodni az embert. Elkísérhetik egy életen át. Néha csak halálunk előtt, sőt lehet, hogy csak utána kapjuk meg a végső választ. Amikor visszanézünk. Tolsztojjal most lenne csak igazán érdemes beszélgetni,... Tovább