Karinthy Frigyes – Kivégzésem

Karinthy Frigyes: Kivégzésem – Nagyságos úr! Nagyságos úr! Átfordulok a másik oldalamra. – Nagyságos úr! Hét óra! Tessék már gyorsan felkelni. – Ugyan, hagyjon, mit akar… Minek? – Nyolckor van a kivégzés, megint el tetszik késni. Nyolckor kivégzés? Persze erről megfeledkeztem. Brrr, ilyen korán felkelni, a szoba még hideg… és tulajdonképen minek is? No igen, a kivégzésem… Ilyesmi miatt nem hagyják aludni... Tovább

A boldogság nyomában

Azt hiszem nem esem túlzásba amikor azt gondolom, hogy amióta világ a világ az ember folyamatosan lohol a boldogság nyomába. Keresi, esetleg kergeti, éli, megéli, vagy azt hiszi, hogy most épp az. Minden korban talán ez az egy ugyanaz maradt. Az emberek szerelembe estek, szárnyaltak majd zuhantak alá a mélységekbe. Megéltek határtalan boldogságot, megéltek mélységes fájdalmakat szenvedélyeik közepette. De mégis újra és újra megteszik mindezt. Mert... Tovább

A zöld filozófiája

Az emberi világ nagy szava: a szeretet… Másik nagy szava: a boldogság. A boldogság sohasem közös… Mindenki a maga számára boldog, ahogy mindenki a más számára szeret. Ezért a boldogsággal a magány jár együtt, ahogy a szeretettel a közösség. A magányos ember nem tudja, mit jelent szeretni. Nem kívánja a közösséget. Nem akar együtt élni. Életének értéke: a boldogság. Persze a világ nem csak ezt a két szót ismeri. A Szeretet és a Boldogság... Tovább

A szabadság ára

Volt egyszer egy madár. Két tökéletes szárnnyal és gyönyörű, fénylő színes tollakkal áldotta meg a sors. Az olyan állat, amely szabadon repülhet az égen, boldoggá teszi azt is aki nézi. Egy napon megpillantotta ezt a madarat egy nő, és beleszeretett. Az ámulattól tátott szájjal figyelte a repülését, a szíve hevesebben vert, a szeme szerelmesen csillogott. Egyszer megkérte, hogy hadd repüljön vele, és átszelték az egész égboltot, teljes harmóniában. A... Tovább

Mikor mégis egyedül vagy

Ezen nem lehet segíteni. Vannak az életben pillanatok, amikor menthetetlenül egyedül vagy. Ilyenkor hiába van társad, hiába van családod, hiába vannak barátaid: egyedül vagy. Bizonyos kérdéseket egyedül kell megoldanod, senki nem segíthet rajtad, senki helyetted el nem végezheti. Kifejezhetem ezt úgy is, hogy vállalnod kell valamit az életből, valami kockázatot, valaminek a felelősségét, egyedül, a magad erejéből. Amikor döntened kell, hogy valami... Tovább

A mindent magába foglaló szellem

Amikor a zazent gyakoroljátok, ne igyekezzetek a gondolkodást leállítani. Hadd szűnjön meg magától. Ha valami eszetekbe jut, hagyjátok jönni és menni. Nem marad majd soká. Ha leállítani igyekeztek a gondolkodást, ez azt jelenti, hogy zavar benneteket. Ne zavartassátok magatokat semmitől sem. Úgy tűnik, mintha kívülről hatolna be valami a szellemetekbe, valójában azonban ez szellemetek hullámzása csupán, s ha nem hagyjátok zavartatni magatokat e hullámoktól,... Tovább

Álruhás Angyalok

Ha találkozol angyalokkal – sokan élnek közöttünk emberként – onnan lehet felismerni őket, hogy fokozott felelősségtudattal élnek. Bármilyen hivatásuk lehet. Lehet anya, apa, asztalos, szobafestő, muzsikus, de még vízvezeték-szerelő, mérnök, orvos, bőrdíszműves vagy hivatalnok is… szóval az angyal onnan ismerhető meg, hogy felelősséget érez minden tettért. Manapság elterjedt az a hír, hogy nagyon sok angyal vállal embersorsot. Látják,... Tovább

A jelenlét állapota

Nem az, aminek gondolod! Egyfolytában a jelenlét állapotáról beszélsz, mint ami mindennek a kulcsa. Intellektuálisan, azt hiszem, megértettelek, de nem tudom, hogy megtapasztaltam-e már valaha is igazán ezt az állapotot. Azon tűnődöm, vajon arról van-e szó, amire gondolok vagy valami teljesen másról? Nem, az nem az, aminek gondolod! Ugyanis nem gondolkozhatsz a jelenlétről. Az elme képtelen azt megérteni. A jelenlét megértése a jelenlét átélése. Végezz... Tovább

Nyereség és veszteség

Idézd fel magadban azt az érzést, amit akkor érzel, ha valaki megdicsér, ha elismernek, elfogadnak, megtapsolnak. Aztán állítsd szembe azzal az érzéssel, ami akkor keletkezik benned, ha a napkeltét vagy a naplementét nézed, vagy csak a természetet úgy általában; ha olyan könyvet olvasol, vagy olyan filmet nézel, amit teljesen élvezel. Ragadd meg ennek az érzésnek az ízét, és hasonlítsd össze az elsővel, azzal, ami akkor keletkezett benned, amikor megdicsértek.... Tovább

Dualitás

Kezdetben volt a Minden, és nem volt semmi más. Ám a Minden nem ismerte önmagát – mert nem volt SEMMI MÁS. Ilyenformán a Minden sem volt, nem LEHETETT, minthogy másnak a hiányában semmi nincs. Az egyetlen, amit a Minden biztosan tudhatott, hogy nincsen semmi más. Így viszont soha nem ismerheti meg magát egy Önmagán kívül álló viszonyítási pontból. EGYETLEN viszonyítási pont létezett – ODABENT. A “lét-nemlét”. A Vagyok-Nem... Tovább