A létező lényege

A létező lényegének tartom a szeretetet. Ami ezen kívül van, az káprázat, mondhatnám: abszolút lényegtelen. Mindegyikünket legbelül az mozgat, hogy végre odaadjuk magunkat valakinek. Én csak egyetlen birtokviszonyt létesíthetek az egész létezésben, hogy odaadom magamat. Az egyetlen valós birtokviszony, hogy a Tied vagyok. Amikor úgy döntöttem, hogy odaajándákozom magam és áradok, abban a pillanatban kiszolgáltatottá válok, mert az elvárásaimból... Tovább

A teher

Amikor az ember rálép a szellemi útra és elkezd járni rajta, lehetőleg megpróbálja betartani az erkölcsi normákat is. Nem ártani másnak, a lehetőségekhez mérten segíteni azon aki kéri, és ami a legfontosabb közben gyakorolni az együttérzést mások irányában. Ami koránt sem azonos a sajnálattal. Meglátni és felfedezni azt, hogy mindenkinek van egy személyes terhe amit cipel magával, napról napra . Mert minden ember, kivétel nélkül legyen az gazdag... Tovább

Megbocsátás

Az életed során számtalan emberrel kerülsz kapcsolatba. Elkerülhetetlen, hogy mindeközben ne történjen senkivel semmiféle konfliktushelyzet. De bárkivel is akad nézeteltérésed, tudnod kell, hogy a pillanatnyi megbántottság, a düh, a harag eltorzítják a józan ítélőképességed! Ha a másik fél nem is látja mindezeket, legalább Te legyél az aki ezekben a helyzetekben is tudatos leszel! Tedd meg a lépést a békülés felé! Ne érezd azt dacból vagy... Tovább

A szégyen

„Nem szégyelled magad!” „Úgy szégyellem magam amiatt, hogy…” „Majd elsüllyedtem szégyenemben” – ugye hallottuk már ezeket a mondatokat? A szégyen rányom a lelkükre valamiféle korlátot. Megbélyegez bennünket. Még ha mi magunk is tesszük mindezt vagy épp mástól kapjuk meg ezt a lenyomatot. Elveszünk valamit magunktól azáltal, hogy engedjük elhatalmasodni ezt a fajta érzelmet. És ezáltal nem kevesebbet mint a szabadságunkat kötjük... Tovább

Rövid gondolat az elengedésről

Elengedni nem azt jelenti, hogy nem törődsz valakivel, hanem csak azt, hogy nem tudsz többet tenni érte. Az elengedéssel nem zárkózol el előle, csak felismered, hogy nem irányíthatod. Az elengedés nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz, hanem hagyod, hogy tanuljon a következményekből. Az elengedés az erőtlenség elismerése, miszerint a végkifejlet nincs, és soha nem is volt a te kezedben! Az elengedéssel nem próbálsz megváltoztatni vagy hibáztatni más... Tovább

Az élet megélése

Olyan ember vagyok, aki megismerte a Paradicsomot, de nem vette észre, mert azt hitte, hogy a család és a hétköznapok poklában vergődik. Ám azután megismerte a valódi Poklot is, éppen akkor, amikor kezdte volna élvezni a Paradicsomot. Íme, ez vagyok én: egy férfi, aki egész életében jó és rossz volt. …két dolog van, ami megakadályozhatja az embert álmai megvalósításában: az egyik, ha eleve nem hisz bennük, a másik, ha egy váratlan sorsfordulat... Tovább

A fényharcos

Mindenkiből lehet harcos. És senki sem tartja magát harcosnak, pedig mindenki az. A fény harcosa tudja, hogy minden csata során tanult valami újat. De a legtöbb lecke túl sok szenvedést okozott neki. Többször is fölöslegesen vesztegette az idejét, hogy hazugságért harcoljon. És sokszor szenvedett olyan emberek miatt, akik nem érdemelték meg a szeretetét. A harcos tudja, hogy bizonyos pillanatok megismétlődnek. Gyakran találkozik ugyanazokkal a helyzetekkel... Tovább

Az élethez való rugalmasság kézsége

Egy leány panaszkodott az édesapjának, hogy rosszul mennek a dolgai. Belefáradt az állandó eredménytelen harcba. Nem tudta, hogyan menjen tovább az életében, mert kimerültnek érezte magát. Úgy tűnt számára, hogy valahányszor megold egy problémát, mindig új probléma jelenik meg életében. Édesapja szakács volt. Kézen fogta őt és elvitte a munkahelyére. Fogott három fazekat és vizet forralt bennük. Amikor forrni kezdett a víz, az egyikbe sárgarépát,... Tovább

Oszd meg amid van!

A legenda beszéli, hogy négy bölcs addig imádkozott, amíg elérte amit kívánt: a mennyországba léphetett az üdvözültek közé. Teljes napot tölthettek itt a boldogok között, napkeltétől napnyugtáig élhettek elíziumi életet. – Az első bölcs az élményt nem bírta el, és belehalt; – a második elméjében megzavarodott; – a harmadik az élményt magába zárta, őrizte élete végéig, s a megszerzett boldogságot magának tartotta meg. –... Tovább

Tökéletesség és alázat

Az Evangélium tökéletességre hív meg bennünket: “Hallottátok a mondást : Szeresd embertársaidat és gyűlöld ellenségeidet. Én pedig mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért, hogy fiai legyetek mennyei Atyátoknak, aki napját felkelti rosszakra és jókra egyaránt; esőt ad igazaknak is, hamisaknak is. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, milyen jutalmatok lesz? Vajon nem ezt teszik a vámosok is? És ha csak... Tovább