Olyan ember vagyok, aki megismerte a Paradicsomot, de nem vette észre, mert azt hitte, hogy a család és a hétköznapok poklában vergődik. Ám azután megismerte a valódi Poklot is, éppen akkor, amikor kezdte volna élvezni a Paradicsomot. Íme, ez vagyok én: egy férfi, aki egész életében jó és rossz volt.

…két dolog van, ami megakadályozhatja az embert álmai megvalósításában: az egyik, ha eleve nem hisz bennük, a másik, ha egy váratlan sorsfordulat könnyebben elérhetővé teszi őket.
Ahab soha nem szólt róla egy szót sem. Az is elég volt, hogy ott van, és a bátorságot félelemmé, a bizalmat gyanakvássá, a harsány hencegést csöndes meghunyászkodássá változtatta.

A jó nem létezik. Az erény csupán a félelem egyik arca – mondta a hang.
…félnek… félnek kockáztatni, félnek veszíteni, de félnek nyerni is, mert félnek az irigységtől…
Rossz:
Felesleges azt kutatni, miért létezem. Ha mindenáron magyarázatra van szükséged, hát gondold azt, hogy Isten engem talált ki, hogy saját magát büntesse, amiért egy könnyelmű pillanatában megteremtette a Világegyetemet.
Ördögök:
Azért gonoszak, mert a saját bőrükön tapasztalták a rosszat, s most tovább akarják adni, a bosszú végtelen körforgásában.
Aki a viszonzás reményében szeret, az csak az idejét vesztegeti.
…a rossz sohasem szül jót, hiába hitegetik magukat.
Savinust és Ahabot valójában ugyanazok az ösztönök irányították: a Jó és a Rossz harcolt a lelkükért, ahogy minden lélekért ezen a földön. Amikor Ahab megértette, hogy Savinus ugyanolyan, mint ő, azt is megértette, hogy ő is ugyanolyan, mint Savinus. Önuralom kérdése minden. Meg választásé. Semmi másé.
Egyet mondhatok: az élet hosszúsága vagy rövidsége egyedül attól függ, hogyan éljük.

Paulo Coelho