Miért van az ember szíve rejtve?

Egyszer történt, mikor még az emberek kívül hordták a szívüket, mint a legbecsesebb díszüket, hogy egy kisfiú ücsörgött a parányi tó partján. Kezeit teletömködte mindenféle kaviccsal, azután egyesével a hullámzó víztükörre vetette őket, egyre messzebb és messzebb. A kavicsok lágy csobbanással merültek el – újból és újból. – Miért búsulsz Funo? – A kisgyerek ijedten fordította figyelmét a mögé lopódzott alakra, de ijedelme... Tovább

A világról és a torzításról

Nagy cselekedetre szántad el magad. Elhatároztad, hogy kimondod azt, amit megismertél. Világgá akarod kiáltani életed titkos, legbensőbb meggyőződését. Odaállsz az emberek elé és így határoztál – kimondod, végre az igazat. Vállalod a harcot, eldobod gúnyád, házad, otthonod. Igen, elszántad magad, hogy minden következménnyel világ elé állsz és kimondod az igazat. Mindez nagyon szép. Ez az ember dolga a földön, ez igazi feladata. Csak egyről... Tovább

Ahogy szeretnéd, hogy mások cselekedjenek veled, cselekedj úgy másokkal…

A természet minden jelenségét egyetlen törvény ural: ez az ok és annak hatásának törvénye, a karma törvénye. Ez az a törvény, amely a belső harmóniát és a világegyetem hatalmas rendjét fenntartja. Semmi sem tudja magát e hatalmas törvény irányítása alól kivonni. Az ok a hatáshoz (az okozathoz), a hatás (okozat) az okhoz kapcsolódik. A hatás hasonló az okhoz. Világunk eme alapvető élettörvény szerint működik. Ez a törvény kérlelhetetlen... Tovább

A tökéletes intelligencia gyermekei vagyunk

A Mindenség nem értelmetlenül kattogó, öntudatlan gépezet, hanem minden ízében Tudatos világ, amelyet egy Tökéletes Intelligencia teremtett, sőt benne van! Az atomoknak is van szerény értelmük, emlékük, érzékenységük, ők is követnek valamit: egy gondolatot, egy mintát, egy energia-törvényt, amelyből kristályok, hegyek, csillagok, növények és állatok lesznek…. Ami láthatatlan, az a felfoghatatlan Bölcsesség irányító mintája, ereje, szelleme,... Tovább

Mese a kék hegyekről

A nagy irtásról, ahova az őzek hajnalonként legelni kijártak, messzire elláthatott a szem. Széles nagy völgyek, hullámos dombhátak fölött távoli hegyekig. Kékek voltak ott messze azok a hegyek, szépségesen kékek. És a fiatal őzek, kik éppen látni tanulták a világot, megkérdezték mindig anyjukat: – Miért kékek ott túl azok a hegyek? És az őzanyák emlékezet óta, mindig ugyanazt felelték ilyenkor: – Mert ott nincs farkas és nincs róka.... Tovább

Az élet ajándékai

A dolgok, amelyeket megtanultam az élettől: · Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki. · Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához. · Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak. · Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek. · Hogy vagy Te... Tovább

Balgaság és Életbölcsesség

Ha az okosság a tapasztalaton nyugszik, melyiket illeti meg inkább az okos elnevezés: a bölcset, aki részint szemérmetességből, részint félelemből semmihez sem fog, vagy a balgát, akit sem a szemérmetesség, mert ezt nem ismeri, sem a veszély, mert ez eszébe se juthat, vissza nem rettent semmitől? A bölcs a régi könyvek közt merül el, ahonnan csak merő szőrszálhasogatást tanul, ellenben a balgatag azzal, hogy mindent megpróbál, ha nem csalódom, valódi... Tovább

Légy önmagad mestere

Egy Mester épp a halálán van…mikor a tanítványai köré gyűlnek és megkérdezik: -Mester sohasem árultad el nekünk, ki volt a te mestered, sokszor kérdeztük, de te mindig kitértél a válasz elől….most, hogy elhagyod ezt a világot, kérünk áruld el nekünk….. A mester így felelt: -Azért nem válaszoltam soha erre a kérdésre, mert nem volt kizárólagos mesterem, sok-sok embertől tanultam. Az első tanítóm egy kisgyerek volt. Egyszer elmentem... Tovább

Egyszerűen engedd el magad

Békés volt a délután. Csak hébe-hóba vetődtek ki hozzánk repülni vágyók. A hosszú szünetekben a felhőpárologtatást gyakoroltam. Repülőoktató voltam, tapasztalatból tudom, hogy a repülőnövendék a legegyszerűbb dolgot is képes bonyolulttá tenni; szóval mindezt jól tudom, de most én magam lettem növendék megint egyszer, és feszült figyelemmel meredtem a célpontjaimra, a gomolyfelhőkre. Egyenlőre még nem is annyira gyakorlásra, mint inkább... Tovább

Lelked békéje

Lin-csi kolostorában egy reggel így szólt az apáthoz ifjú tanítványa, Jen-csao szerzetes; – Mester! Éppen kerek egy évet töltöttem kolostorodban. Részt vettem foglalkozásokon, szorgalmasan dolgoztam, számos alkalommal vonultam vissza meditációra. Lelkem nyugalmát mégsem lelem. Most tehát elmegyek! – Járj szerencsével, Jen-csao! – válaszolta hűvösen Lin-csi, s otthagyta a szerzetest. Jen-csao megsértődött. – Várj, Mester! Meg... Tovább