A létező lényege

Love.

A létező lényegének tartom a szeretetet. Ami ezen kívül van, az káprázat, mondhatnám: abszolút lényegtelen. Mindegyikünket legbelül az mozgat, hogy végre odaadjuk magunkat valakinek. Én csak egyetlen birtokviszonyt létesíthetek az egész létezésben, hogy odaadom magamat. Az egyetlen valós birtokviszony, hogy a Tied vagyok.

Amikor úgy döntöttem, hogy odaajándákozom magam és áradok, abban a pillanatban kiszolgáltatottá válok, mert az elvárásaimból épült védelmi falam azonnal megszűnik.

Kiszolgáltatottá válok, mert a másik szabad, így nem éntőlem függ, hogy ő elfogadja-e ajándék mivoltomat.
Én egyirányú utca vagyok. Minden önátadásom és cselekvésem egyirányú utca, mely nem az én szándékomtól válik kétirányúvá, hanem a másik szabad döntése révén. Minden szeretetaktus, szeretetcselekvés egy halálugrás, és nem tudod ki van-e feszítve a háló. Én csak egyet tehetek: önként odaajándékozom magamat. Semmi mást.

A szeretet lényegének tartom önmagam ajándék mivoltát, amely ugyanúgy ahogy egy almafa, napfény, eső, nem lehet személyválogató. Minden ember csoda, kivétel nélkül. Amikor én személyválogató vagyok, akkor gyakorlatilag önmagamat teszem szegényebbé. Mi azt szoktuk mondani, hogy a szeretet ellentéte a gyűlölet. Szó sincs róla.
A szeretet ellentéte a félelem. A félelem az, ami meggátol engem az önmagam áradásában, amely zárttá tesz, védekező alapállásúvá, s nem elárasztóvá.

Ezért a szeretet ellentéte a félelem és nem a gyűlölet. Lehet bennem tomboló ellenszenv, gyűlölhetek valakit érzelmileg, de ez nem akadályozhatja meg elfogadásomat…

Biegelbauer Pál

Kép: ismeretlen szerző

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: