Hogyan alszanak a fókák úgy, hogy agyuk egyik fele ébren van?
A tudósok egy újabb biológiai csodát fedeztek fel, és ez további kutatásokra sarkalja őket , hogy az ismeretlen rejtélyre végre fényt deríthessenek, hogy hogyan és miért alszunk? Azonosították amerikai és kanadai kutatók azt a vegyületet, amely képessé teszi a fókákat arra, hogy alvás közben agyuk egyik fele ébren maradjon. A Journal of Neuroscience című folyóiratban közzétett tanulmány némileg megvilágítja azt a biológiai mechanizmust, amelynek... Tovább
Nemcsak gyógyhatásában, de élővilágában is kuriózum a hévízi tó
A világon is egyedülálló meleg vizű hévízi tó gyógyhatása meglehetősen ismert, kevesebb szó esik azonban arról, hogy magának a tónak és környékének milyen különleges az élővilága. Nem egy gyógyvizes medencéről, hanem egy élő tóról van szó ugyanis, amelyben akadnak olyan növény- és állatfajok, amelyek a Földön másutt nem léteznek, vagy a sajátos körülmények miatt legalábbis ritkaságnak számítanak. Mikroszkopikus rákok, érdekes... Tovább
Négy “személyiségtípust” azonosítottak az elefántoknál a kutatók
Négy különböző “személyiségtípust” azonosítottak egy afrikai elefántcsaládon (Loxodonta africana) belül a kutatók, akik szerint a tagok egyedi karakterjegyei segítik a csorda túlélését az afrikai vadonban. A kenyai Amboseli Nemzeti Park EB nevű családját – az elefántcsaládot a tehenek és csemetéik alkotják – tanulmányozó szakemberek vezetőket, barátságos óriásokat, játékos természetű és megbízható tagokat különböztettek... Tovább
Oxfordi kutatók szerint a társaikat mentő állatok viselkedése nem empátia
A fajtársaikat megmentő patkányokról és hangyákról szóló tanulmányok nem bizonyítják, hogy az emberen kívül más faj is rendelkezne az empátia képességével – állítják az Oxfordi Egyetem kutatói a brit tudományos akadémia folyóiratában közzétett tanulmányukban. Empátián azt értjük, amikor felismerjük és megosztjuk a másik személy által tapasztalt érzéseket; az empátia alapvető emberi jegy, jóllehet kifejlődésének megértéséhez... Tovább
Delfingének tanulmányozása vihet közelebb az állati intelligencia megfejtéséhez
Amerikai kutatók a palackorrú delfin génjeit vizsgálták és hasonlították össze nyolc másik állatfaj és az ember génjeivel, így keresve választ arra, hogy mely génváltozatok járulnak hozzá a tengeri emlős kivételes intelligenciájához. A delfinek képesek eszközt használni, felismerik egymást, és kommunikálnak társaikkal, sőt trénereikkel is. Michael McGowen, a michigani Wayne Állami Egyetem kutatója és csoportja a palackorrú delfin mintegy 10... Tovább
Megfejtették az elefánt hosszú vemhességének rejtélyét
Csaknem két évig fejlődik az elefánt borja az anyaméhen belül, hogy agyi fejlődéséhez elegendő ideje legyen, mert születése után csak így éli túl a rá váró körülményeket – állapították meg német kutatók. A tanulmányhoz 17 afrikai és ázsiai elefántot vizsgáltak brit, kanadai, amerikai, ausztrál és német állatkertekben. A kutatási eredményeket az elefántok állatkerti tenyésztési programjában használják fel. Imke Lueders, a berlini... Tovább
Közép-Európa legritkább baglya újra honos Ausztriában
Több mint fél évszázada kihalt, most visszatért Ausztriába, és tizenegy revírben költ Közép-Európa legritkább bagolyfaja, az uráli bagoly. Az állományt további egyedek szabadon engedésével kívánják bővíteni és genetikailag változatossá tenni. A Magyarországon a Zempléni-hegységben honos uráli bagoly (Strix uralensis) elsősorban kedvelt élőhelyei, a világos elegyes bükkösök eltűnése miatt pusztult ki a 20. század közepén Ausztriából.... Tovább
A hollók az emlékezés mesterei
A hollók az emlékezés mesterei: három év elteltével is képesek megkülönböztetni barátaikat ellenségeiktől – állapították meg osztrák kutatók. Az emlősök emlékezőképessége jól kutatott terület. Tudható például, hogy nemcsak az elefántok felejtenek keveset, hanem a juhok is felismerik két év után fajtársaik arcát. A madarakról viszonylag kevés információ áll rendelkezésre, most azonban kiderült, hogy a hollók emlékezete kiváló. Markus... Tovább
Fehér Benett-kenguruk születtek a Szegedi Vadasparkban
Néhány hónap eltéréssel két albínó Benett-kenguru (Macropus rufogriseus) született a Szegedi Vadasparkban, az idősebb testvér a szép napsütéses időben már kibújik anyja erszényéből, a fiatalabbnak csak a feje bukkan elő néha. A Benett-kenguruk nagyon kicsi és fejletlen utódokat hoznak világra, így a jövevények születésének időpontját nehéz meghatározni, valószínű azonban, hogy az idősebb kölyök 2011 késő őszén vagy tél elején született,... Tovább
Miért csíkos a zebra avagy mire is jók a zebrák csíkjai?
A böglyök, nem pedig a ragadozók ellen védenek a zebrák csíkjai – derítették ki magyar és svéd kutatók, akik eredményeikről a Journal of Experimental Biology (JEB) című folyóiratban számoltak be. A böglyök (Tabanidae) csípése igen fájdalmas, a rovarok betegségek hordozói, a vérszívók elleni védekezés gátolja az állatokat a legelésben, s így kisebb a testsúlygyarapodásuk. Régóta viták tárgyát képezi a tudományos világban, hogy... Tovább
