A holdvilág állatokra gyakorolt hatása

Számos mítosz és legenda született arról a hatásról, amelyet a holdvilág gyakorol az állatok magatartására, de tudományos alapon eddig csak kevesen próbálták feltárni a jelenség gyökereit: tudósok egy csoportja most átfogó felmérést készített a holdciklus által kiváltott viselkedési normák közvetlen és közvetett összefüggéseiről. A brit tudományos akadémia biológiai kiadványában megjelent szemle egyszersmind felhívja a figyelmet arra... Tovább

Az immunrendszer a kulcs a regenerációs képességhez

Részben fellebbent a fátyol a kétéltűekhez tartozó szalamandra különös titkáról: ausztráliai tudósok megállapítása szerint az állat immunrendszerében rejtőzik a kulcs rendkívüli képességéhez, amellyel vissza tudja növeszteni gyakorlatilag teste bármely részét, beleértve végtagjait, izmait, gerincét, agy- és szívszövetét. Az amerikai tudományos akadémia Proceedings of the National Academy of Sciences című, legfrissebb kiadványában közzétett... Tovább

Az úszáshoz való alkalmazkodás miatt nem tudnak repülni a pingvinek

A madarak, köztük a pingvinek nem lehetnek egyszerre kiváló úszók és repülők, mivel az úszáshoz való alkalmazkodás során gyengül repülési képességük – derítették ki egy nemzetközi tudóscsoport. Sok madárhoz hasonlóan, a pingvinek hosszú utat kell megtenniük táplálékszerző és szaporodási területük között. Ezt az utat úszva teszik meg, ahelyett, hogy repülnének. Ez a fáradságos út mindig fejtörésre késztette biológusokat: miért... Tovább

Miért ciripelnek a kabócák?

Miért ciripelnek a kabócák, ráadásul olyan fülsiketítően? A LiveScience tudományos hírportál szerint a zajkeltéssel távolról sem önmagukat szórakoztatják, az általuk csapott zenebonának nagyon is határozott célja van. Az internetes magazin azért járt utána a jelenségnek, mert az Egyesült Államok keleti partvidékén hamarosan felbukkannak az időszaki kabócák (magicicada). Ezek a különleges rovarok életük nagy részét a föld alatt töltik –... Tovább

Az öngyógyítás nagymértékben elterjedt az állatok körében

Lényegesen elterjedtebbek az öngyógyítás különböző formái az állatok körében, mint korábban gondolták – állítja Mark Hunter, a Michigani Egyetem ökológusa, aki szerint a jelenség tanulmányozásával hasznos következtetésre lehet jutni az emberre nézve is. Az állatok részben ösztönös, részben tanult módon kezelik az őket megtámadó nyavalyákat. A csimpánzokról évtizedek óta tudják, hogy betegség esetén gyógyító hatású növényeket... Tovább

A fényhez hasonlóan a hangyák is a leggyorsabb utat választják

A fényhez hasonlóan a hangyák sem a legrövidebb, hanem a leggyorsabb utat választják, ha különböző fizikai tulajdonsággal rendelkező felületeken kell haladniuk céljuk felé – állapították meg német tudósok, akik szerint a rovarok “matematikai kalkuláción alapuló” viselkedése betekintést enged csoportos önszervező képességükbe. A kísérleteket kis tűzhangyákkal (Wasmannia auropunctata) végezték izraeli helyszínen, ahol zárt... Tovább

Ritka orangutánokat találtak a borneói őserdő mélyén

A világ legritkább orangutánalfajának kétszáz egyedből álló populációját fedezték fel Borneó sűrű erdőinek a mélyén. A borneói orangután összes alfaja veszélyeztetettnek számít, de a tudósok szerint a mindössze 3000-4500 példányt számláló Pongo pygmaeus pygmaeus helyzete kiváltképpen kritikus. Háromnegyedük a sziget Malajziához tartozó részén, a Sarawak állambeli Batang Ai Nemzeti Parkban él. A most felfedezett állományra a Vadvédelmi... Tovább

A méhek hathatós védelmét szorgalmazza a Greenpeace Magyarország

„Ha a méhek eltűnnek a Föld színéről, az emberi faj csupán négy évvel éli túl”. (Albert Einstein) A méhek és általában a beporzást végző rovarok védelmére cselekvési terv kidolgozását szorgalmazza Magyarországon a Greenpeace – mondta Tömöri Balázs, a környezetvédő szervezet kampányfelelőse. Tömöri Balázs bemutatta a Greenpeace magyarországi szervezetének “Méhpusztulás – az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot... Tovább

Mire jó a fókabajusz?

A fókák képesek az orrukon elhelyezkedő bajszukkal felmérni a tárgyak nagyságát – derült ki abból a kutatásból, amelyet a Manchesteri Városi Egyetem munkatársai végeztek. Az emlősökről régóta tudott, hogy tapintásra érzékeny bajusszal rendelkeznek. A brit kutatók most arra voltak kíváncsiak, hogy pontosan miként is használják ezt az érzékelő szervüket a fókák, egyebek között a zsákmány felmérésére. Annál is inkább, mert a víz... Tovább

Kihalófélben vannak a hüllők

Kihalás fenyegeti a hüllők közel egyötödét, több fajuk pedig már el is tűnhetett a Föld színéről – állapították meg szakértők, akik felmérésüket a Biological Conservation című lapban ismertették részletesen. A Londoni Állattani Társaság vezetésével mintegy kétszáz szakértő kapcsolódott be a vizsgálatokba, amelyek során ezerötszáz, találomra kiválasztott hüllőfajt vettek górcső alá. A tudósok az adatok alapján arra jutottak,... Tovább