Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációhoz

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok. A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni. A tudósok szerint a genetikai mozaikból születő lény sertésnek fog kinézni és úgy is viselkedik,... Tovább

Súlyos betegséget okoz, ha nem működik a “szemételtakarítás” a sejtekben

A sejten belüli “szemételtakarítást” és az ezt okozó mutáns génváltozást vizsgálta egy magyar részvétellel folyt nemzetközi kutatás. Eredményeik a genetikai rendellenességek jobb megértését segítik – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-nek küldött közleményében. Juhász Gábor, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszéke tudományos főmunkatársának és nemzetközi partnereinek publikációja... Tovább

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelső napjait kutatja – számolt be róla a BBC hírportálja. A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A “szerkesztett” embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális. A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt... Tovább

Az emberi genom idegen eredetű géneket is tartalmaz egy tanulmány szerint

Számos állat és az ember is fontos “idegen génekre tett szert” az ősi időkben a környezetében vele együtt élő mikroorganizmusoktól – állapították meg a Cambridge-i Egyetem szakemberei a Genome Biology tudományos folyóiratban ismertetett kutatásukban. A tanulmány megkérdőjelezi azokat az általános nézeteket, amelyek szerint az állatevolúció kizárólag azokon a géneken alapul, amelyek a reprodukció során másolással továbbadódnak... Tovább

A vikingek családostul keltek útra

A vikingek családostul keltek útra – bizonyították genetikai vizsgálatokkal az Oslói Egyetem kutatói, akik eredményeiket a The Royal Society folyóiratában, a Philosophical Transactions B legújabb számában ismertetik. A vikingek portyáik, hódító hadjárataik során messze elmerészkedtek – eljutottak Észak-Amerikába, benépesítették Izlandot, Északnyugat-Európa számos pontján alapítottak településeket. A közfelfogás szerint kizárólag... Tovább

A női népesség létszámában mindig felülmúlta a férfipopulációét

Az emberiség egész történelme során a női népesség létszámában mindig felülmúlta a férfipopulációét – erre a következtetésre jutottak a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet tudósai, akik eredményeiket az Investigative Genetics szabad hozzáférésű szaklapban ismertetik. A népességek eredetének vizsgálatakor olyan jelzőket (markereket) vizsgálnak, amelyeknél az egymást követő nemzedékeknél nem keveredik az... Tovább

DNS-variációk okozhatják a testmagasságbeli különbségeket

A testmagasságot befolyásoló genetikai tényezőket vizsgálja egy nemzetközi kutatócsoport, amely több mint negyedmillió európai származású ember DNS-ét elemezte. A konzorcium 450 szakértője Ausztrália, az Egyesült Államok és Európa 300 kutatóintézetét képviseli, a tudósok célja felfedni azt a sok ezer rejtett tényezőt, amelyek befolyásolják a testmagasságot. A projekt keretében a kutatók 253 288 ember DNS-mintáját elemezték, az adott vizsgálat... Tovább

180 millió éve tudja szabályozni nemünket a nevezetes „Y”

A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték: az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószínű, hogy el fog tűnni – derült ki svájci és amerikai genetikusok tanulmányaiból. Az embernél és minden emlősnél a genom egyetlen elemén múlik, fiú vagy lány születik-e. Ez az elem az Y kromoszóma, mely csak a férfiakban van jelen. Az ő nemi kromoszómapárjuk... Tovább

Módosítja a gének működését fél év rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás hatására módosul több olyan gén működése, amely a test zsírraktározásáért felelős – derült ki egy új svéd tanulmányból. A következetes edzés a legbiztosabb módja a felesleges kalóriák elégetésének, ám egyéb előnyei is lehetnek: mindenekelőtt segít megváltoztatni a testzsír raktározásának módját – idézte a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása a PLOS Genetics tudományos lapban megjelent tanulmányt. A... Tovább

Az ember és a kutya hatott egymás genetikai fejlődésére

A kutya nemcsak az ember legjobb barátja, hanem egy új kutatás szerint az evolúcióban is hűséges társa volt az évezredek során: a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejlődésükre. A Nature Communications című szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerzői feltárták, hogy a háziasított kutyák agya és emésztőszervrendszere sok szempontból hasonlóképpen alakult, mint az emberé. Meglátásuk szerint a közös környezet is hatást... Tovább

Oldal 1 of 212