Először azonosították az állati szervezet bonyolultságát meghatározó géneket

Először azonosították az állati szervezet összetettségét meghatározó géneket, vagyis azokat, amelyek miatt például az ember sokkal bonyolultabb, mint egy muslica vagy egy tengerisün. A Portsmouthi Egyetem Colin Sharpe vezette kutatócsoportjának tanulmánya a PLoS One tudományos lapban jelent meg. Egy állat szervezetének egy sejtje lényegesen komplexebb lehet egy másik fajhoz tartozó állat hasonló sejtjénél. A tudósok szerint ez olyan fehérjék számlájára... Tovább

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációhoz

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok. A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni. A tudósok szerint a genetikai mozaikból születő lény sertésnek fog kinézni és úgy is viselkedik,... Tovább

Súlyos betegséget okoz, ha nem működik a “szemételtakarítás” a sejtekben

A sejten belüli “szemételtakarítást” és az ezt okozó mutáns génváltozást vizsgálta egy magyar részvétellel folyt nemzetközi kutatás. Eredményeik a genetikai rendellenességek jobb megértését segítik – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-nek küldött közleményében. Juhász Gábor, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszéke tudományos főmunkatársának és nemzetközi partnereinek publikációja... Tovább

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelső napjait kutatja – számolt be róla a BBC hírportálja. A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A “szerkesztett” embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális. A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt... Tovább

Az emberi genom idegen eredetű géneket is tartalmaz egy tanulmány szerint

Számos állat és az ember is fontos “idegen génekre tett szert” az ősi időkben a környezetében vele együtt élő mikroorganizmusoktól – állapították meg a Cambridge-i Egyetem szakemberei a Genome Biology tudományos folyóiratban ismertetett kutatásukban. A tanulmány megkérdőjelezi azokat az általános nézeteket, amelyek szerint az állatevolúció kizárólag azokon a géneken alapul, amelyek a reprodukció során másolással továbbadódnak... Tovább

A vikingek családostul keltek útra

A vikingek családostul keltek útra – bizonyították genetikai vizsgálatokkal az Oslói Egyetem kutatói, akik eredményeiket a The Royal Society folyóiratában, a Philosophical Transactions B legújabb számában ismertetik. A vikingek portyáik, hódító hadjárataik során messze elmerészkedtek – eljutottak Észak-Amerikába, benépesítették Izlandot, Északnyugat-Európa számos pontján alapítottak településeket. A közfelfogás szerint kizárólag... Tovább

A női népesség létszámában mindig felülmúlta a férfipopulációét

Az emberiség egész történelme során a női népesség létszámában mindig felülmúlta a férfipopulációét – erre a következtetésre jutottak a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet tudósai, akik eredményeiket az Investigative Genetics szabad hozzáférésű szaklapban ismertetik. A népességek eredetének vizsgálatakor olyan jelzőket (markereket) vizsgálnak, amelyeknél az egymást követő nemzedékeknél nem keveredik az... Tovább

DNS-variációk okozhatják a testmagasságbeli különbségeket

A testmagasságot befolyásoló genetikai tényezőket vizsgálja egy nemzetközi kutatócsoport, amely több mint negyedmillió európai származású ember DNS-ét elemezte. A konzorcium 450 szakértője Ausztrália, az Egyesült Államok és Európa 300 kutatóintézetét képviseli, a tudósok célja felfedni azt a sok ezer rejtett tényezőt, amelyek befolyásolják a testmagasságot. A projekt keretében a kutatók 253 288 ember DNS-mintáját elemezték, az adott vizsgálat... Tovább

180 millió éve tudja szabályozni nemünket a nevezetes „Y”

A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték: az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószínű, hogy el fog tűnni – derült ki svájci és amerikai genetikusok tanulmányaiból. Az embernél és minden emlősnél a genom egyetlen elemén múlik, fiú vagy lány születik-e. Ez az elem az Y kromoszóma, mely csak a férfiakban van jelen. Az ő nemi kromoszómapárjuk... Tovább

Módosítja a gének működését fél év rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás hatására módosul több olyan gén működése, amely a test zsírraktározásáért felelős – derült ki egy új svéd tanulmányból. A következetes edzés a legbiztosabb módja a felesleges kalóriák elégetésének, ám egyéb előnyei is lehetnek: mindenekelőtt segít megváltoztatni a testzsír raktározásának módját – idézte a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása a PLOS Genetics tudományos lapban megjelent tanulmányt. A... Tovább

Oldal 1 of 212