A génekben van kódolva a leégésre való hajlam

Bizonyos gének határozzák meg, hogy az ember mennyire hajlamos a leégésre, és annak eredményeként a bőrrák kialakulására – állítják kutatók. A szakemberek Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Hollandiában, valamint az Egyesült Államokban élő és európai felmenőkkel rendelkező csaknem 180 ezer ember genetikai állományát megvizsgálva azonosítottak húsz olyan gént, amely összefüggésben van a leégés fokozott kockázatával – írta a... Tovább

Felfedték a rózsák genetikai titkait

Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk – számolt be a tudományos eredményről a BBC News. A rózsák genetikai térképét egy nemzetközi kutatócsoport készítette el nyolc év alatt. A tudósok megállapították, hogy a rózsa mely génjei felelősek az illatért, a színért és a virág tartósságáért – mondta el a lyoni ENS egyetem... Tovább

Először azonosították az állati szervezet bonyolultságát meghatározó géneket

Először azonosították az állati szervezet összetettségét meghatározó géneket, vagyis azokat, amelyek miatt például az ember sokkal bonyolultabb, mint egy muslica vagy egy tengerisün. A Portsmouthi Egyetem Colin Sharpe vezette kutatócsoportjának tanulmánya a PLoS One tudományos lapban jelent meg. Egy állat szervezetének egy sejtje lényegesen komplexebb lehet egy másik fajhoz tartozó állat hasonló sejtjénél. A tudósok szerint ez olyan fehérjék számlájára... Tovább

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációhoz

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok. A davisi Kaliforniai Egyetem tudósai sertésembriókba ültettek humán őssejteket, hogy úgynevezett kimérákat, ember és sertés genetikai állományát ötvöző embriókat hozzanak létre. A kutatással az átültetésre alkalmas szervek világméretű hiányán akarnak enyhíteni. A tudósok szerint a genetikai mozaikból születő lény sertésnek fog kinézni és úgy is viselkedik,... Tovább

Súlyos betegséget okoz, ha nem működik a “szemételtakarítás” a sejtekben

A sejten belüli “szemételtakarítást” és az ezt okozó mutáns génváltozást vizsgálta egy magyar részvétellel folyt nemzetközi kutatás. Eredményeik a genetikai rendellenességek jobb megértését segítik – olvasható az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) MTI-nek küldött közleményében. Juhász Gábor, az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszéke tudományos főmunkatársának és nemzetközi partnereinek publikációja... Tovább

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók

Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelső napjait kutatja – számolt be róla a BBC hírportálja. A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A “szerkesztett” embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális. A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt... Tovább

Az emberi genom idegen eredetű géneket is tartalmaz egy tanulmány szerint

Számos állat és az ember is fontos “idegen génekre tett szert” az ősi időkben a környezetében vele együtt élő mikroorganizmusoktól – állapították meg a Cambridge-i Egyetem szakemberei a Genome Biology tudományos folyóiratban ismertetett kutatásukban. A tanulmány megkérdőjelezi azokat az általános nézeteket, amelyek szerint az állatevolúció kizárólag azokon a géneken alapul, amelyek a reprodukció során másolással továbbadódnak... Tovább

A vikingek családostul keltek útra

A vikingek családostul keltek útra – bizonyították genetikai vizsgálatokkal az Oslói Egyetem kutatói, akik eredményeiket a The Royal Society folyóiratában, a Philosophical Transactions B legújabb számában ismertetik. A vikingek portyáik, hódító hadjárataik során messze elmerészkedtek – eljutottak Észak-Amerikába, benépesítették Izlandot, Északnyugat-Európa számos pontján alapítottak településeket. A közfelfogás szerint kizárólag... Tovább

A női népesség létszámában mindig felülmúlta a férfipopulációét

Az emberiség egész történelme során a női népesség létszámában mindig felülmúlta a férfipopulációét – erre a következtetésre jutottak a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet tudósai, akik eredményeiket az Investigative Genetics szabad hozzáférésű szaklapban ismertetik. A népességek eredetének vizsgálatakor olyan jelzőket (markereket) vizsgálnak, amelyeknél az egymást követő nemzedékeknél nem keveredik az... Tovább

DNS-variációk okozhatják a testmagasságbeli különbségeket

A testmagasságot befolyásoló genetikai tényezőket vizsgálja egy nemzetközi kutatócsoport, amely több mint negyedmillió európai származású ember DNS-ét elemezte. A konzorcium 450 szakértője Ausztrália, az Egyesült Államok és Európa 300 kutatóintézetét képviseli, a tudósok célja felfedni azt a sok ezer rejtett tényezőt, amelyek befolyásolják a testmagasságot. A projekt keretében a kutatók 253 288 ember DNS-mintáját elemezték, az adott vizsgálat... Tovább

Oldal 1 of 3123