GPS-szel határozták meg magyar tudósok, milyen kutya vezeti a falkát

GPS-szel határozták meg magyar tudósok, milyen személyiségű kutya vezeti a falkát. A vezető szerep kapcsolatban áll a kutya tulajdonságaival: az idősebb, képezhetőbb, agresszívabb, dominánsabb egyedek után mennek a többiek – állapította meg egy magyar kutatócsoport. A tudósokat az érdekelte, hogyan hoz közös döntést mozgásának irányáról egy állatcsoport. Ilyenkor azé az állaté a vezető szerep, amelyiket a többiek követik. Lehet, hogy... Tovább

Gének befolyásolják, hogy barátkozik a kutya az emberrel

A “szeretethormon” érzékelésének genetikai háttere is befolyásolja, hogyan barátkozik a kutya az emberrel, mennyire próbál szeretett gazdája közelében maradni különböző helyzetekben – állapította meg egy magyar kutatócsoport. A génváltozatok a kutyafajták eltérő magatartására is magyarázatot adhatnak. A kutyák emberrel kapcsolatos társas viselkedését befolyásolja, hogy a szeretethormonnak is nevezett oxitocinnal kapcsolatos fehérje... Tovább

Hihetetlen távolságot tett meg egy Nagy-Britanniában megjelölt denevér

Először született tudományos feljegyzés olyan denevérről, amely Nagy-Britanniából indulva átszelte az Északi-tengert. A durvavitorlájú törpedenevért (Pipistrellus nathusii) a délnyugat-angliai Bristol közelében fekvő Blagdonban jelölték meg, és az apróságra később mintegy 600 kilométerrel arrébb, Hollandiában bukkantak rá. Az állat már elpusztult, de azonosítógyűrűje segíthet megoldani a kutatóknak egy régi rejtélyt – írta a BBC. A... Tovább

Az oncillával rokon új vadmacskafajt azonosítottak Brazíliában

Az oncillával rokon új macskafajt azonosított Brazíliában genetikai elemzés segítségével egy nemzetközi kutatócsoport. A brazil trópusi esőerdőkben élő oncillának, más néven tigrismacskának valójában nem egy, hanem két faja él egymás mellett – tudósított a BBC hírportálja a Current Biology című szaklapban közzétett tanulmányról. A kutatók a DNS-szekvenciák összehasonlításával mutatták ki, hogy evolúciós szempontból két külön... Tovább

Elszíneződéssel védekezik a ragadozók ellen egy édesvízi csigafaj

Bőrének elszíneződésével védekezik a ragadozók és az ibolyántúli sugárzás ellen egy Európa-szerte elterjedt édesvízi csigafaj – állapították meg a szakemberek, akik eredményeiket a Biology Letters című folyóiratban közölték. A kevesebb mint 0,8 centiméter hosszú balti mocsárcsiga (Radix balthica) egyedei különböző bőrmintázatokkal rendelkeznek áttetsző sárga héjuk alatt: bőrük sötét foltokkal tarkított vagy egységesebb sötét... Tovább

Szivacsok segítik a korallzátonyok fennmaradását

Szivacsok segítik a korallzátonyok fennmaradását az óceán élelemhiányos “sivatagában”, mivel magukba szívják a szerves anyagokat és táplálékká alakítják őket a zátonyok élőlényei számára – fedezték fel holland kutatók. A szivacsok csaknem tízszer annyi anyagot hasznosítanak újra, mint a baktériumok, és annyi tápanyagot állítanak elő, mint a zátony koralljai és algái együtt – idézi a BBC hírszolgálata a Science... Tovább

Az emberekhez hasonlóan “vigasztalják” egymást a fiatal emberszabású majmok

A “szociálisan érzékenyebb” fiatal bonobók (emberszabású majomfaj – Pan paniscus) hajlamosabbak arra, hogy átöleljék és megnyugtassák a felzaklatott állapotban lévő kortársaikat – derült ki egy új tanulmányból, amely az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) látott napvilágot. A Kongói Demokratikus Köztársaság egyik természetvédelmi területén vizsgálódó kutatók szerint azok a bonobók is hajlamosabbak voltak... Tovább

Telítetlen zsírsavak szabályozzák a téli álmot alvó állatok szívműködését

A téli álmot alvó emlősök szívműködését bizonyos telítetlen omega zsírsavak szabályozzák a hibernáció alatt, gondoskodva arról, hogy az állatok szívverése egyenletes legyen – állapították meg tudósok. A hibernáció állapotában a test sejtjeinek tevékenysége szinte mozdulatlanná lassul, jelentősen lecsökkentve az élőlény oxigénszükségletét. Az állatvilágban ehhez hasonlatos energiatakarékos állapot a téli álom, amelyet tétlenség,... Tovább

Nagyobb felbontásban érzékelik a mozgást a kisebb állatok

Nagyobb felbontásban, azaz több képre bontva, lassított felvételhez hasonlóan érzékelik a mozgást a kis testű állatok – állapította meg egy friss kutatás. Élet és halál múlik ezen a képességükön, így tudnak ugyanis időben elmenekülni a rájuk támadó ragadozók elől. A kis testű madarak és a rovarok több információhoz jutnak egy másodperc alatt, mint például az elefántok. A nagyobb állatoknál éppen az ellenkezőjét fedezték fel.... Tovább

A hosszúszárnyú bálnák a téli hónapokat is a Déli-sark közelében töltik

A déli féltekén élő hosszúszárnyú bálna, vagy más néven púpos bálna (Megaptera novaeangliae) populációnak csupán egy része vándorol az Egyenlítőhöz az antarktiszi nyár végén, az állomány néhány egyede a téli hónapok alatt is a déli sarkvidék vizeiben marad – állapították meg az Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet biológusai és fizikusai. Felfedezésükről a PLOS ONE című tudományos folyóiratban számoltak be a kutatók,... Tovább