Sasfészek-kamera a Hortobágyon

Eddig soha nem látott felvételekkel örvendeztetik meg a természetvédők az élő adások rajongóit: szerdától “élő adásban” figyelhetik meg az érdeklődők egy, a Hortobágyi Nemzeti Parkban (HNP) élő parlagi sas család fészkét, és szurkolhatnak azért, hogy minden fióka épségben kirepüljön. Kánai Edina tájékoztatása szerint a fiókákon még látszanak a pehelytollak, amelyeket hamarosan felvált a felnőttkori, repülésre alkalmas tollazat.... Tovább

A rákfélék is ismerhetik a szorongás érzését

A rákfélék is képesek lehetnek a szorongásra, amelyről korábban úgy vélték, hogy túlságosan összetett érzés ezen primitív állatok számára – sugallják egy új tanulmány eredményei. A Bordeaux-i Egyetem munkatársaként dolgozó Daniel Cattaert, a kutatás vezetője szerint a több száz millió éve jelen lévő rákfélék primitív állatok, ezért azon elképzelés, amely szerint képesek bizonyos fokú szorongás kifejezésére, nem tűnt lehetségesnek,... Tovább

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré

A csalogány hangterjedelme sokkal nagyobb, mint bármely más énekes madáré, ez pedig agyának szerkezetével függ össze – állapították meg brit biológusok. A rejtőzködő kismadár több mint 1160 hangot képes kiadni, a mezei pacsirta csak 341-et, a feketerigó pedig mindössze 108-at. A Cornell és a Bathi Egyetem kutatói 49 – Amerikában, Európában és Dél-Afrikában élő – énekesmadárfaj három-három hímjét tanulmányozták. Összevetették... Tovább

Oltalomra szorul a parti-, a molnár- és a füstifecske

Útra keltek Afrikából az első fecskerajok, amelyek április második felétől érkeznek majd haza, itthoni költésükhöz a feltételek megteremtése mindinkább emberi gondoskodást is igényel – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ornitológusa. Kiemelte: a globális éghajlatváltás következtében ugyanis felborul a természet több évezredes megszokott menetrendje, ez pedig többszörösen nagy próbatétel elé állítja... Tovább

Felfedezték, miért nem úszhatnak mélyebbre a halak

Felfedezték, miért nem úsznak még mélyebbre a halak: körülbelül 8,2 kilométernél lejjebb már nem élnének meg egy amerikai kutatás szerint. A mélységi határ fiziológiai oka az a molekuláris működés, amely a halak szöveteit a hatalmas víznyomás ellen védi. Ha mélyebbre szeretnének hatolni, más működési módot kellene kifejleszteniük – idézte a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt. A folyamat... Tovább

DNS-vizsgálattal derítették ki a mai oroszlánok eredetét

DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét kutatók egy nemzetközi csoportja. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt. A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette. Az oroszlán evolúcióját azért volt nehéz felderíteni, mert a trópusi... Tovább

Elsőként hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését

A világon először hasonlították össze a kutya és az ember agyműködését magyar kutatók, akik kimutatták, hogy a kutya agyában éppúgy létezik egy fajtársak hangjára érzékeny terület, mint az emberében. A kutya agya az emberéhez hasonló módon érzékeli a hangokban rejlő érzelmeket is – olvasható a kutatóknak a Current Biology tudományos folyóirat friss számában megjelent tanulmányában. A két faj közti kommunikáció sikerének ez lehet... Tovább

Pulóverekkel segítenek az olajtól maszatos pingvineken egy ausztrál szigeten

Apró pulóverek kötésére buzdítja a világot egy ausztrál természetvédő szervezet, amely az olajfoltoktól maszatossá vált pingvinek segítésére használja a kis felsőket. A Penguin Foundation nevű alapítvány szerint az apró pulcsik segítenek melegen tartani a pingvineket és megakadályozzák, hogy az állatok megpróbálják lekaparni magukról a mérgező anyagot a csőrükkel. “Ez folyamatos probléma” – mondta az ausztrál Phillip Islanden... Tovább

Tutajjá alakulva védik egymást és királynőjüket az árvíztől a hangyák

A kolónia legfiatalabb tagjainak úszó- és a dolgozók regenerálódó képességét felhasználva élő tutajjá alakulnak a hangyák árvízkor, hogy a sérülések és a halálozások minimalizálásával biztosítsák egymás és a királynőjük túlélését – derült ki egy új tanulmányból. Veszély esetén a közösségalkotó állatok gyakran együttműködnek, hogy segítsék a csoport túlélését és biztosítsák további jólétét. Az ártereken élő... Tovább

Az űrből számolják a bálnákat a kutatók

Egy új módszer segítségével az űrből képesek számolni a bálnákat a kutatók. A szakemberek által kidolgozott automata rendszer nagyon nagy felbontású műholdfelvételek és egy képfeldolgozó szoftver révén észleli a vízfelszínen és annak közelében úszó nagytestű emlősöket. A kutatók az argentin Valdés-félszigetnél található Golfo Nuevo egy 113 négyzetkilométeres területén végeztek próbaszámításokat, ez a terület ugyanis arról híres,... Tovább