A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida 2 évre sötétségbe borította a Földet

Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő... Tovább

Lazac helyett inkább fekete bodzát eszik a klímaváltozáshoz alkalmazkodó Kodiak-medve

Lazac helyett inkább fekete bodzát esznek a halak ívási időszakában a Kodiak-medvék Alaszkában – figyelték meg amerikai kutatók, akik szerint a jelenség hátterében a klímaváltozás áll. A Proceedings tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányban a kutatócsoport a Kodiak-szigetcsoport időszaki változásainak az ott élő medvékre gyakorolt hatását vizsgálták. A Kodiak-szigetcsoport Alaszka déli partvidékénél található. Ez a Kodiak-medvének,... Tovább

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett a 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta – állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány – írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. Evolúciójuk történetét azonban... Tovább

A nem őshonos fajokból a szigeteken és a kontinensek part menti területeire jut a legtöbb

A szigeteken és a kontinensek part menti területein halmozódnak fel világszerte a nem őshonos állat- és növényfajok – figyelmeztetnek a kutatók a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt tanulmányukban. Wayne Dawson, a nagy-britanniai Durham Egyetem kutatója szerint a gyorsan elszaporodó, az ökoszisztémában nagy károkat okozó, vagyis invazív fajok esetében a megelőzés a leghatékonyabb megoldás, ezért elsősorban erre kell koncentrálni... Tovább

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg. Az ELTE etológusai ezúttal az ember és a kézben nevelt farkasok viszonyát vizsgálták, amelynek során a kutatók saját otthonukban nevelték fel a kisfarkasokat a lehető leginkább ingergazdag... Tovább

A ragadozók elkerülésére tanítanak veszélyeztetett fajokat

A veszélyeztetett őshonos állatfajok képesek megtanulni azt, hogyan kerüljék el a zsákmánnyá válást, ha kisebb számú ragadozó közelségének teszik ki őket a vadonban. Ezt első alkalommal bizonyította egy üregásó patkánykengurukat megfigyelő ausztrál kutatás. A kisméretű erszényes állatfaj (Bettongia lesueur) egykoron elterjedt volt egész Ausztráliában, azonban ma már csak tengeri szigeteken vagy körülkerített rezervátumokban lelhető fel... Tovább

Egyedül a kakadu képes “hangszerrel” zenélni az állatok közül

Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken – állapította meg egy ausztrál kutatás. Rob Heinsohn, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) környezet- és társadalomtudományi karának tudósa szerint az énekes madarak és a cetek zenei hangokat adnak ki, néhány faj felismeri a ritmust, eszközt használva zenélni azonban csak a Probosciger... Tovább

Kétszer háziasította a vadmacskát az ősi ember

Kétszer szelídítette meg a vadmacskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban – állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása. A közel-keleti “termékeny félhold”, a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz... Tovább

Egyre nagyobb fenyegetést jelent az emberiség az állatvilágra

A világnépesség növekedése és az élelem, az ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt ötven éven belül “soha nem látott” mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai – figyelmeztetnek a szakértők. A Nature Insight című folyóirat aktuális számában közölt tanulmány szerint a leginkább fenyegetett több mint 360 nagy testű emlősfaj Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában, vagyis... Tovább

Négyszáz mesterséges fészekkel óvják a veszélyeztetett madarakat

Mintegy négyszáz mesterséges fészket helyezett el nagyfeszültségű távvezetékoszlopain az elmúlt 15 évben a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR); ezekben főleg kerecsensólymok fészkelnek. Komoly veszélye volt annak, hogy a kerecsensólyom eltűnik a Kárpát-medencéből, az 1980-as években mindössze 13-15 pár fészkelt az ország területén – idézte fel az M1 aktuális csatorna adásában a Magyar Madártani Egyesület... Tovább

Oldal 1 of 141234567