A hüllők is képesek az utánzásra
A hüllők is képesek az utánzásos tanulásra: egy brit kutatás során szakállas agámák bizonyították, hogy képesek utánozni egy társukat, hogy megszerezzenek egy jutalomfalatot. A kísérlet során a kutatók egy nőstény szakállas agámát megtanítottak arra, hogyan nyisson ki fejével egy tolóajtót, amelynek másik oldalán egy lisztbogárlárva várta. A jutalomfalat megszerzéséről videofelvételt készítettek, amelyet azután megmutattak nyolc másik... Tovább
A lövőhalak az áldozat távolságához igazítják a kiköpött vízsugár erejét
A lövőhalak a táplálékul szolgáló rovarok távolságához igazítják a kiköpött vízsugár erősségét, hogy a sugár végén képződő vízcsepp biztosan eltalálja a kiszemelt prédát – derült ki egy német kutatásból. Bayreuthi Egyetem tudósai nagy sebességű kamerákat használtak ahhoz, hogy részleteiben elemezhessék a hal köpésének alakulását. A hal minden egyes lövésnél úgy alakítja a vízsugarat, hogy az éppen a célpontra fröccsenjen,... Tovább
Planktonokat találtak a Nemzetközi Űrállomás külső felületén
Orosz űrhajósok élő planktonokat találtak a Nemzetközi Űrállomás külső felületén – ismertette a brit The Daily Telegraph. Vlagyimir Szolovjev, az orosz űrmisszió vezetője szerint akkor találtak a parányi tengeri élőlényekre, amikor mintákat vettek az űrállomás egyik ablakáról. Az űrhajós a felfedezést “teljesen egyedülállónak” nevezte. “A planktonok ebben a fejlődési szakaszban az óceánok felszínén találhatóak meg”... Tovább
A folyami teknősmama hat hangot használ, amikor kicsinyeivel “beszél”
Az amazóniai folyami teknősmama hat hangot használ, amikor kicsinyeivel “beszél” – állapították meg brazil kutatók, akik éveken át készítettek hangfelvételeket, miközben a hüllőket tanulmányozták. A felvételekből kiderült, hogy a folyami teknősök, más néven arrau-teknősök (Podocnemis expansa) a fészekrakás és a fiókák gondozásának időszakában vokálisan cserélnek információt – idézte a BBC hírszolgálata a Herpetologica... Tovább
A kakaduk eltanulják egymástól az eszközkészítést
Az Indonéziában honos Goffin-kakaduk laboratóriumi körülmények között képesek eszközöket készíteni és használni, majd a fortélyokat egymástól ellesni – ez az első eset, amikor megfigyelték a madarak közötti tapasztalatátadást. A Bécsi Egyetem, az Oxfordi Egyetem, valamint a németországi Max Planck Intézet kutatói kísérleteiket a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban ismertetik. A Goffini-kakadu (Cacatua goffini) a papagájalakúak... Tovább
A szarkák nem is lopnak
Rossini operát írt A tolvaj szarka címmel, és az értelmező szótárakban is szarkaként emlegetik azokat, akik ellopnak apróbb dolgokat. Az európai folklórban ismert hiedelemmel szemben azonban a szarkák nem is lopnak csecsebecséket, sőt, valójában tartanak a fényes tárgyaktól – állítják brit szakemberek egy új kutatás eredményeire hivatkozva. A széles körben elterjedt vélekedés szerint a szarkák a fészkükhöz lopnak csillogó dolgokat. Az... Tovább
Új denevérfaj Bolíviában
Bolíviai aranydenevér néven különálló fajként azonosították egy már ismert egérfülű dél-afrikai denevérféle néhány, múzeumokban talált példányát; elnevezését bundájának különleges, aranysárga színéről kapta. A most külön fajként elismert aranydenevért, amelynek latin neve (Myotis midastactus) az érintésével mindent arannyá változtató görög mondabeli Midász királyra utal, korábban egy másik, Dél-Amerikában fellelhető denevérfaj,... Tovább
Megfejtették a csimpánzok kommunikációját
Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának – karmozdulatainak – jelentését: az állatok “lexikonjában” 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak. Ugandában élő csimpánzközösségeket figyeltek meg és vettek filmre a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg ahhoz, hogy kiderítsék az állatok mozdulatainak jelentését.... Tovább
A kutyák képesek külön kezelni saját érdeklődésüket és gazdáik érzelmeit
A kutyák képesek külön kezelni saját érdeklődésüket és gazdáik érzelmeit – derül ki az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport legújabb tanulmányából. Az Animal Cognition című folyóiratban július elején megjelent tanulmány szerint a kutyák megkülönböztetik gazdáik érzelmeit és feladathelyzetben ezek alapján döntenek: ha például több tárgy közül kell egyet gazdájukhoz vinniük, azt választják, amely gazdájukból korábban... Tovább
Belső mágneses iránytűt is használnak a tájékozódáshoz a pompás királylepkék
Egy belső mágneses iránytű is segíti a pompás királylepkék (Danaus plexippus) tájékozódását az Észak-Amerikából Mexikóba tartó éves vándorlásuk során – derült ki a Nature Communications című folyóiratban közölt új tanulmányból. A fekete és narancssárga színű lepkék ősszel, illetve tavasszal vágnak neki az Észak-Amerika és Mexikó közötti 3500-5000 kilométeres távnak. A pompás királylepke vándorlásának különlegessége, hogy... Tovább
