Hasonlóságot mutattak ki a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között

Hasonlóságot mutattak ki a kutyák és az emberek alvásfüggő tanulási mechanizmusa között az ELTE etológiai tanszékének kutatói, akik képalkotó eljárással vizsgálták, mi zajlik a kutyák agyában. Sok olyan alapvető agyi funkció, amely más fajoknál már ismert, még mindig feltérképezetlen terület a kutyaagyban. Ezek közé tartozik az alvási orsó, amely rövid, 0,5-5 másodperces, ritmikus, fokozatosan növekvő, majd csökkenő amplitúdójú, orsó... Tovább

Magyar madarászok a fülemülesitke után kutatnak Albániában

Kéthetes expedícióra indulnak magyar madarászok azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a fülemülesitke után kutatva – közölte a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület. A 2016-os felmérések alapján Albánia fontos vonuló és telelő területe a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány az 1980-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological... Tovább

Lazac helyett inkább fekete bodzát eszik a klímaváltozáshoz alkalmazkodó Kodiak-medve

Lazac helyett inkább fekete bodzát esznek a halak ívási időszakában a Kodiak-medvék Alaszkában – figyelték meg amerikai kutatók, akik szerint a jelenség hátterében a klímaváltozás áll. A Proceedings tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányban a kutatócsoport a Kodiak-szigetcsoport időszaki változásainak az ott élő medvékre gyakorolt hatását vizsgálták. A Kodiak-szigetcsoport Alaszka déli partvidékénél található. Ez a Kodiak-medvének,... Tovább

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett a 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta – állapította meg egy tanulmány. A gerincesek leginkább szerteágazó csoportját alkotják a békák: több mint 6700 fajukat ismeri a tudomány – írta a BBC hírportálja az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányra hivatkozva. Evolúciójuk történetét azonban... Tovább

A nem őshonos fajokból a szigeteken és a kontinensek part menti területeire jut a legtöbb

A szigeteken és a kontinensek part menti területein halmozódnak fel világszerte a nem őshonos állat- és növényfajok – figyelmeztetnek a kutatók a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban közölt tanulmányukban. Wayne Dawson, a nagy-britanniai Durham Egyetem kutatója szerint a gyorsan elszaporodó, az ökoszisztémában nagy károkat okozó, vagyis invazív fajok esetében a megelőzés a leghatékonyabb megoldás, ezért elsősorban erre kell koncentrálni... Tovább

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg. Az ELTE etológusai ezúttal az ember és a kézben nevelt farkasok viszonyát vizsgálták, amelynek során a kutatók saját otthonukban nevelték fel a kisfarkasokat a lehető leginkább ingergazdag... Tovább

A ragadozók elkerülésére tanítanak veszélyeztetett fajokat

A veszélyeztetett őshonos állatfajok képesek megtanulni azt, hogyan kerüljék el a zsákmánnyá válást, ha kisebb számú ragadozó közelségének teszik ki őket a vadonban. Ezt első alkalommal bizonyította egy üregásó patkánykengurukat megfigyelő ausztrál kutatás. A kisméretű erszényes állatfaj (Bettongia lesueur) egykoron elterjedt volt egész Ausztráliában, azonban ma már csak tengeri szigeteken vagy körülkerített rezervátumokban lelhető fel... Tovább

Egyedül a kakadu képes “hangszerrel” zenélni az állatok közül

Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken – állapította meg egy ausztrál kutatás. Rob Heinsohn, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) környezet- és társadalomtudományi karának tudósa szerint az énekes madarak és a cetek zenei hangokat adnak ki, néhány faj felismeri a ritmust, eszközt használva zenélni azonban csak a Probosciger... Tovább

A kullancs új gyógyszerek “aranybányája” lehet egy új tanulmány szerint

A kullancs nyála új gyógyszerek “aranybányája” egy új brit tanulmány szerint – számolt be róla a BBC hírportálja. A kullancs nyálában található fehérjéket veszélyes szívbetegség gyógyítására lehet felhasználni – állapították meg oxfordi kutatók a Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmányukban. A fehérje megszünteti a gyulladást, amely szívizomgyulladást, végső soron szívelégtelenséget okozhat, de... Tovább

Tollak helyett mégis inkább pikkelyek boríthatták a T. rexet

Tollak helyett mégis inkább a modern hüllőkéhez hasonló pikkelyek boríthatták a Tyrannosaurus rex (T. rex) bőrét – állapították meg ausztrál kutatók, egy megkövesedett maradványra alapozva eredményeiket. A Tyrannosaurus, vagyis zsarnokgyík nem néhány képviselőjének fosszíliáin végzett korábbi vizsgálatokkor a kutatók primitív tollazatot azonosítottak, amiből arra következtettek, hogy talán maga a T. rex is tollas volt – írta a BBC... Tovább

Oldal 1 of 131234567