Ausztrál kutatók megoldották annak rejtélyét, miként jelentek meg az első állatok a Földön

Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint. Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. “Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük” – közölte Jochen Brocks, az ANU... Tovább

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg. Az ELTE etológusai ezúttal az ember és a kézben nevelt farkasok viszonyát vizsgálták, amelynek során a kutatók saját otthonukban nevelték fel a kisfarkasokat a lehető leginkább ingergazdag... Tovább

Magyar kutatók eredménye is segíthet a szuperbaktériumok ellen

Segíthet az antibiotikumokkal szemben rezisztens szuperbaktériumok elleni küzdelemben a magyar és amerikai kutatók új, közös felfedezése, amelyről az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) számoltak be – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az élőlények számára létfontosságú a genetikai állomány (genom) épségének fenntartása, ezért a DNS-ben folyamatosan bekövetkező hibák kijavítására hatékony és precízen szabályozott... Tovább

Hangyák eszközhasználatát vizsgálták magyar kutatók

A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be. Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj... Tovább

Megfejtették a pompás királylepke hosszú vándorútjának rejtélyét

Amerikai tudósok megfejtették a természet egyik leghíresebb utazásának, a pompás királylepke Kanadától Mexikóig tartó hosszú vándorlásának rejtélyét. A pompás királylepke (Danaus plexippus) az egyetlen rovar, amelyik ilyen hatalmas távolságot tesz meg – idézte a BBC News a Cell Report című szaklapban megjelent tanulmányt, amelyben biológusok és matematikusok modellezték, hogy működik a rovar belső iránytűje a hosszú úton. “A pompás... Tovább

Gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talpakkal falra mászni

A gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talppárnákkal sima, függőleges felületekre felmászni, ehhez ugyanis lehetetlenül nagy lábakra lenne szüksége – állapították meg brit kutatók. Tanulmányukból az is kiderül, hogy a Pókembernek például, ha valódi lenne, 145-ös lába lenne. David Labonte és munkatársai, a Cambridge-i Egyetem zoológiai tanszékének kutatói 225 mászó állat, köztük rovarok, békák, pókok, gyíkok és emlősök... Tovább

Baktériumot vetnének be vécék szagtalanítására

Kínai kutatók “biológiai fegyvereként” ismertették a hongkongi sajtónak annak a baktériumnak a felfedezését, amely az emberi ürülékkel táplálkozik, s ennek köszönhetően képes megszüntetni a nyilvános illemhelyek kellemetlen szagát. Az utcán, bevásárló központokban, éttermekben található vécék örök gondjára jelenthet megoldást a forradalmi ötlet és a hozzá már megtalált baktérium – vélik a szakemberek. A lactobacillus... Tovább

Egymillió nap fényével tárták fel a megkövesedett levél titkát

A világegyetem egyik legfényesebb fényeit használták fel brit kutatók arra, hogy feltárják egy 50 millió éves megkövesedett növény biokémiai szerkezetét. Paleontológusok, geokémikusok és fizikusok egy pártalanul jól megőrződött levelet vizsgáltak, amely az Egyesült Államok nyugati részén található, a földtörténeti eocénkorból származó Zöld folyó képződményben találtak. Részecskegyorsítók egy fajtája, a szinkrotron által előállított... Tovább

Szemkontaktus és simogatás fejleszti a baba társas képességeit

A dajkabeszéd, a szemkontaktus, a simogatás olyan ingerek, amelyek fejlesztik a baba társas képességeit, mivel oxitocin hormon termelődését indítják el az agyban. Topál József biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetében folyó kutatás vezetője hangoztatta, azt a folyamatot vizsgálják, ahogy a kisbaba egyre rátermettebben kezdi el használni kommunikációs és érzelemfelismerő képességeit. A csecsemőnek... Tovább

Kóstolásra került az első, laboratóriumban tenyésztett hússal töltött hamburger

Az első, laboratóriumban, őssejtből tenyésztett hússal töltött zsemlét a héten szolgálták fel Londonban. A lombikban tenyésztett hús fejlesztői azt remélik, találmányuk megmutatja, hogyan lehet kielégíteni a globális fehérjeigényt hatalmas csordák legeltetése és levágása nélkül. A 31 grammnyi hús prototípusa háromezer vékony csíkból készült, amelyeket egy tehén őssejtjeiből állítottak elő, a “gyártás” összesen 250 ezer... Tovább

Oldal 1 of 41234