A lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására

A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A közlemény szerint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé. A levegő minőségének meghatározása egyre fontosabbá válik kül- és beltérben egyaránt.... Tovább

A macskafajták jellemvonásainak fele örökletes

A macskafajták nemcsak külsejükben, de viselkedésükben is különböznek egymástól, a Helsinki Egyetem új kutatása szerint a jellegzetes viselkedések fele örökölhető. A macskák a legnépszerűbb házi kedvencek, viselkedésükről mégis kevés tanulmány készült. “Nemzetközi kutatások sokaságát végezték a kutyafajták viselkedéséről és jellemvonásaik örökölhetőségéről, a macskákról a mienk az első” – idézte a Eurekalert... Tovább

Az emberi agy és a mesterséges intelligencia működését kutatják

A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között. A mesterséges intelligencia a mesterséges rendszerekben megpróbálja reprodukálni a valós képességeket, ilyen például a látás. Azt a matematikát kutatják, amely ezek mögött a valós képességek mögött rejlik – magyarázta... Tovább

A kutyaugatás bosszantó hatását vizsgálták

A kutyaugatás bosszantó hatását vizsgálták az ELTE etológiai tanszékének kutatói. A Bioacoustics című folyóiratban megjelent tanulmányukban Jégh-Czinege Nikolett PhD-hallgató, valamint Faragó Tamás és Pongrácz Péter, a tanszékének kutatói arra kerestek választ, miért leszünk többnyire idegesek, ha kutyaugatást, főként ha a szomszéd kutyájának ugatását halljuk és vannak-e olyan emberek, akiket az átlagosnál jobban zavar,... Tovább

Balin élő kutyák személyiségét vizsgálták az ELTE etológusai

A Balin szabadon és családban élő kutyákat összehasonlító vizsgálat tanulságairól közöltek tanulmányt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) Etológia Tanszékének kutatói a PLoS One tudományos folyóiratban. Az Indonéziához tartozó Bali szigetén több ezer éve élnek szabadon kutyák, a sokféle táplálkozási lehetőség folyamatosan biztosította számukra a túlélést és az ott élő emberek sem háborgatták őket.... Tovább

Az emberek ritkán mondanak köszönetet a hozzájuk legközelebb állóknak

Az emberek ritkán mondanak köszönetet a hozzájuk legközelebb álló személyeknek – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Royal Society Open Science című szaklapban publikálta az eredményeit. Azt mondani, hogy “köszönöm”, amikor valaki segítséget kap egy másik személytől, a hála kifejezésének egy módja, amelyet általában el is várnak az embertől az udvarias viselkedés jegyében – mindez azonban leginkább csak... Tovább

Az antarktiszi vizekben élő fókák segítik a jégtakaró olvadásának kutatását

A Déli-sark körüli tengerekben élő két fókafaj egyedei segítenek brit kutatóknak abban, hogy adatokat gyűjtsenek a nyugat-antarktiszi fogyatkozó jégtakaró körüli vizek hőmérsékletéről és sótartalmáról, hogy a klímakutatók még pontosabb előrejelzéseket készíthessenek a jégtakaró olvadásáról. A Kelet-angliai Egyetem és a St. Andrews Egyetem kutatócsoportja 2014-ban hét déli elefántfókát és hét Weddel-fókát látott el olyan műszerekkel,... Tovább

Felfedték a rózsák genetikai titkait

Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk – számolt be a tudományos eredményről a BBC News. A rózsák genetikai térképét egy nemzetközi kutatócsoport készítette el nyolc év alatt. A tudósok megállapították, hogy a rózsa mely génjei felelősek az illatért, a színért és a virág tartósságáért – mondta el a lyoni ENS egyetem... Tovább

Bizonyos élelmiszerek befolyásolhatják a rák terjedését

A spárgában, a szárnyasokban és egyéb élelmiszerekben is megtalálható, aszparagin nevű aminosav csökkentése, illetve blokkolása jelentősen megnehezítette a melldaganatok áttétképződését egereken végzett kísérletekben – számoltak be a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban. Az aszparagint a szervezet is képes előállítani, de jelentősebb mennyiségben megtalálható a nevét adó spárgában, a burgonyában,... Tovább

Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés – Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését

Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban. A Magyar Tudományos Akadémia által közzétett közlemény szerint a kutatók eredményei, amelyek az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg, a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok jobb megértéséhez,... Tovább