A”denevér-KRESZ” szabályait vizsgálták

A bőregereknek a “denevér-KRESZ” segít elkerülni a társaikkal való összeütközést portyázás közben – derítették ki a Bristoli Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya a PLOS Computational Biology című tudományos folyóiratban látott napvilágot. Marc Holderied, a Bristoli Egyetem biológiai intézetének docense rovarokra vadászó vízidenevér-párokat (Myotis daubentonii) figyelt meg a Somerset grófságbeli Barrow Gurney falu közelében,... Tovább

A hangyák az űrben is csapatban dolgoznak

A hangyák akár az űrben, a földi gravitáció nélkül is képesek rá, hogy csapatmunkával fedezzenek fel új területeket – állapították meg a kutatók, akik a rovarok együttműködési módszereit tanulmányozva akarnak keresési algoritmusokat kifejleszteni csapatban mozgó robotok számára. A vizsgált hangyákat 2014 januárjában küldték fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) és a velük folytatott kísérletek eredményeit a Frontiers in Ecology and... Tovább

A tengeri csiga apró foga még a pókfonálnál is erősebb

A tapadó tengeri csiga parányi foga a természet legerősebb biológiai anyaga: az ásványok és fehérjék alkotta fogacskák a pókfonálnál is erősebbnek bizonyultak – derült ki egy nemzetközi kutatásból. A kúpos héjú tengeri csiga (Patella vulgata) parányi fogaktól hemzsegő nyelvével kaparja le táplálékát a sziklákról, és ezzel vájja ki az üreget, ahol megtapad – ismertette a BBC hírportálja az Interface című tudományos lapban megjelent... Tovább

A csimpánzok képesek megváltoztatni hangjelzéseiket, ha új csoportba kerülnek

Képesek hangjelzéseik megváltoztatására a csimpánzok, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal – derítették ki brit kutatók az edinburghi állatkertben tanulmányozva két majomközösséget, amelyek korábban egymástól távol éltek. A csimpánzok speciális hangjelekkel utalnak egyes ételekre, például az almára, és társaik ilyenkor pontosan tudják, mit jelent a hang. A Yorki Egyetem tudósai azt a meglepő felfedezést... Tovább

A fákon éltek a legkorábbi főemlősök

A korábbi elképzelésekkel ellentétben fákon élt az első főemlős, a Purgatorius – erre a következtetésre jutottak a Yale Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS online kiadásában számoltak be. A Purgatorius az emlősök (Mammalia) osztályához és a főemlősök (Primates) rendjéhez tartozó kihalt nem, amelynek legkorábbi fosszilis maradványai a röpképtelen dinoszauruszok kihalását... Tovább

A világ legmagasabban vándorló madarának titka

A Bangori Egyetem vezette kutatócsoport nyomon követte a ludak útját és felfedezte, miért mozognak úgy, ahogy a hullámvasút: újra és újra felemelkednek, majd a visszatérnek a talaj közelébe – tudósított a BBC a Science tudományos lapban megjelent tanulmányról. Az indiai lúd (Anser indicus) képtelennek tűnő tulajdonságaival évtizedek óta elkápráztatja a biológusokat: olyan szélsőséges magasságban száll, ahol a tengerszinten mért oxigénnek... Tovább

A keselyük a bélbaktériumoknak köszönhetően lehetnek dögevők

A döghús rendszeres fogyasztása az állatok többsége számára végzetes lenne, nem így a keselyűknek, amelyek különleges bélflórájuknak köszönhetően “csemegézhetnek” büntetlenül a bomló tetemekből – derítették ki dán és amerikai kutatók, akik eredményeiket a Nature Communications folyóirat legfrissebb számában ismertetik. Mind az Egyesült Államokban honos újvilági keselyűformák hét faja, mind az Európában, Ázsiában és... Tovább

A hazai farkasokért fogtak össze

A farkasok védelméért fogott össze a hazai természetvédelem két kulcsszereplője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szervezete, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI). A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot tett a Budakeszi Vadasparkban, amely maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében – olvasható a... Tovább

Felére csökkent a Beaufort-tenger jegesmedve-populációja

Nagyjából 40 százalékkal csökkent a jegesmedvék száma a 21. század első évtizedében Alaszkában és Kanada sarkkörön túli területének északnyugati részén, a Beaufort-tenger déli részén – állapították meg tanulmányukban amerikai és kanadai kutatók. Az amerikai földtani intézet (USGS) szakemberei által vezetett vizsgálat eredményei szerint a felnőtt példányok és a bocsok túlélési rátája különösen alacsony volt 2004 és 2006 között,... Tovább

Újra nagyra nőtt a kihalástól megmentett galápagosi óriásteknősök populációja

Újra nagyra nőtt egy kihalástól megmentett galápagosi óriásteknős-alfaj populációja, és valószínűleg már magától, emberi beavatkozás nélkül is fennmaradhat – közli egy friss amerikai kutatás. Az óriásteknősök Chelonoidis hoodensis (Espanola-szigeti) nevű alfajából az 1960-as években már csak 14 élt szabadon a Galápagos-szigetcsoporthoz tartozó Espanola-szigeten, egy pedig a San Diegó-i állatkertben. Pusztulásuk nagyrészt a betelepített... Tovább