Okosodhatunk a Húsvét-szigeteken talált vegyülettől?

Amerikai kutatók egérkísérleteikben igazolták, hogy egy polinéz gyökerekkel bíró, a Húsvét-szigeteken talált szer javítja a kisemlősök kognitív képességeit, csökkenti szorongásukat és depresszióra való hajlamukat. A tanulási képesség és a memória mindenkinél hanyatlik az életkor előrehaladtával, és egyre több embert érintenek a szellemi leépülés különböző formái is. A Neuroscience című szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a... Tovább

A vörösbor újabb jótékony hatása

A vörösbor egyik hatóanyaga, a rezveratrol fokozza a fizikai teljesítményt, ezért kanadai kutatók azt remélik, hogy erőnlétet növelő tabletta formájában is szedhető lesz. Az új tudományos fölismerés értékét csökkenti, hogy ezt egyelőre csak patkányok izomkészítményén észlelték. A rezveratrolt már rég fölfedezték a szőlőben és a vörösborban, de világhíre akkor indult el, amikor 2003-ban a világ egyik leghíresebb egyetemének, a Harvardnak... Tovább

Elkészült a szerelem és a vágy első agyi térképe

A tudománynak köszönhetően azt már tudtuk, hogy a szerelem a fejünkben „rak fészket”, nem a szívben, egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya pedig most azt is megmutatta, hogy az agyon belül hol keressük a szerelmet, és hol szexuális vágyat. A tudománynak köszönhetően azt már tudtuk, hogy a szerelem a fejünkben „rak fészket”, nem a szívben, egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya pedig most azt is megmutatta, hogy az agyon belül... Tovább

Delfingének tanulmányozása vihet közelebb az állati intelligencia megfejtéséhez

Amerikai kutatók a palackorrú delfin génjeit vizsgálták és hasonlították össze nyolc másik állatfaj és az ember génjeivel, így keresve választ arra, hogy mely génváltozatok járulnak hozzá a tengeri emlős kivételes intelligenciájához. A delfinek képesek eszközt használni, felismerik egymást, és kommunikálnak társaikkal, sőt trénereikkel is. Michael McGowen, a michigani Wayne Állami Egyetem kutatója és csoportja a palackorrú delfin mintegy 10... Tovább

Bejelentés várható az „isteni részecske” létezéséről

Létezik-e a Higgs-bozon, a többi részecske tömegéért felelős „isteni részecske”? A kérdésre esetleg július 4-én adják meg a választ az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai. A nagy hadronütköztető CMS- és ATLAS-kísérletében részt vevő kutatók szerdán egy közös szemináriumon számolnak az eredményeikről a CERN-ben. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet fizikusai ugyancsak július 4-én beszélnek kutatásaikról... Tovább

A gének befolyásolhatják a fájdalomcsillapítókra adott reakciót

Alapvető szerepe lehet a genetikának abban, hogy az opioid fájdalomcsillapítókat szedő embereknél mekkora a függőség vagy a kellemetlen mellékhatások kialakulásának kockázata – állapították meg az amerikai Stanford Egyetem orvosi karának kutatói. A narkotikumnak számító opioidtartalmú fájdalomcsillapítókat gyakran írják fel közepes vagy súlyos fájdalmakra, hatóanyaguk a morfin, a metadon és az oxikodon. E szerek alkalmazása közben egyeseknél... Tovább

A világegyetem első csillagait észlelhetik hamarosan a tudósok

Új módszert dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsoport a világegyetem legelső csillagainak megfigyelésére, az eljárásról a Nature legújabb számában jelent meg tanulmány. Az elmélet szerint a világegyetem 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás nyomán született. Az első csillagok körülbelül százmillió évvel később „gyúltak fel”, amikor a gravitáció összehúzó hatására az összesűrűsödő gázfelhőkben nukleáris fúzió indult be.... Tovább

Megfejtették az elefánt hosszú vemhességének rejtélyét

Csaknem két évig fejlődik az elefánt borja az anyaméhen belül, hogy agyi fejlődéséhez elegendő ideje legyen, mert születése után csak így éli túl a rá váró körülményeket – állapították meg német kutatók. A tanulmányhoz 17 afrikai és ázsiai elefántot vizsgáltak brit, kanadai, amerikai, ausztrál és német állatkertekben. A kutatási eredményeket az elefántok állatkerti tenyésztési programjában használják fel. Imke Lueders, a berlini... Tovább

Egy egészséges ember tízezer mikroorganizmussal osztozik testén

Először azonosították amerikai kutatók, hogy normális körülmények között hány mikroorganizmus faj él egy egészséges ember testén. A Nature tudományos magazin legfrissebb számában és a nyílt hozzáférésű Public Library of Science című tudományos folyóiratban tették közzé azokat a tanulmányokat, amelyek az emberi mikrobiom „népszámlálási” eredményét ismertetik. Ezek szerint az emberrel több mint 10 ezer mikrobafaj él együtt, amelyeknek... Tovább

Vadon élő állatok segítik a betegségek jobb megértését

Oregon állam északkeleti részén, fenn a Wallowai-hegységben kutatók Raina K. Plowright vezetésével megbéklyóztak egy csapat vastagszarvúnak is nevezett kanadai vadjuhot, hogy vérmintát, orrukból és torkukból pedig váladékot vegyenek tőlük. A vastagszarvú juhok orrüregének vizsgálata az egyik módszere a születőben lévő öko-immunológiának, amelynek célja a vadon élő állatok immunrendszerének jobb megértésén keresztül eljutni az emberi immunrendszer... Tovább