Elfojtják a csillagok keletkezését az ősi galaxisok magjában található fekete lyukak

Az ősi galaxisok magjában lévő fekete lyukak elfojtják a csillagok keletkezését – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik Lendület kutatócsoportjának vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján. A csillagászok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a galaxisoknak azt a nagy tömegű egyedekből álló, kicsiny populációját, amelyet vörös rögöknek (red nuggets)... Tovább

Csillagrendszerek “nemrég” bekövetkezett összeütközéséből jött létre az Androméda galaxis

Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközéséből jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Tejútrendszer “szomszédja” születési idejének kiszámolása nagy kihívás volt a csillagászok számára a benne lévő csillagok nagyon eltérő kora miatt. Francia és kínai kutatók Francois Hammer, a Párizsi Obszervatórium csillagászának... Tovább

Mágneses ketrecek és kötelek befolyásolják a napkitörések erejét

Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét. A szakértők szerint a különböző mágneses szerkezetek interakciója irányítja a Napból érkező kitöréseket. Általánosságban véve a Nap mágneses mezejében fellépő hirtelen, erőteljes átrendeződés okozza a ezeket. Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében... Tovább

Élet után kutatnak egy újonnan felfedezett közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón

Élet után kutatnak egy közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón: egy hűvös, Földhöz hasonló méretű bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében. Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává vált. Ez a második legközelebbi exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó). A legközelebbi, a Proxima b kevésbé alkalmas az életre. Az új bolygót a Chilében... Tovább

Megfejtették a Nap változó fényének titkát

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók... Tovább

A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat magyar kutatók

Úttörő eredményt ért el a bolygórendszerek születésének kutatásában egy magyar szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport: elsőként állapította meg a bolygók kialakulásakor végbemenő anyagáramlás mértékét. A Kóspál Ágnes vezette csoport, amelynek magyar tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének munkatársai, az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelentette meg eredményeit. Mint... Tovább

Talán egy 10. bolygó kering a Nap körül a Naprendszer Plutón túli részén

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója. Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet – olvasható a... Tovább

A Naphoz hasonlóan forró bolygóra bukkantak

A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók. A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek.... Tovább

Rosetta – Szeptemberben ér véget az űrszonda küldetése

Szeptember 30-án hajt végre becsapódó landolást a Rosetta űrszonda a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén – közölte az Európai Űrügynökség (ESA). A műhold várhatóan nem éli túl a manővert, amellyel egyszersmind véget ér a négy kilométer széles jeges égitest kétéves tanulmányozása – írta a BBC News. A repülésirányítók tervei szerint az űrszonda kamerái rögzíteni és közvetíteni fogják a végső landolás pillanatait,... Tovább

Szuperholddal “egybekötött” holdfogyatkozás várható szeptember végén

Több mint 30 év után szuperholddal “egybekötött” teljes holdfogyatkozás figyelhető meg szeptember 28-án hajnalban. Szuperholdról akkor beszélhetünk, amikor égi kísérőnk ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor perigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb. Ilyenkor csaknem 50 ezer kilométerrel kisebb távolság választja el bolygónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtávolibb csücskén. A közelségnek... Tovább

Oldal 1 of 41234