A titokzatos kilencedik bolygó akár tízszer nagyobb is lehet a Földnél
A Naprendszer titokzatos kilencedik bolygója ötször-tízszer nagyobb is lehet a Földnél – derült ki egy új kutatásból.A Physics Reports című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány újabb részleteket közöl arról, hogy nézhet ki – ha valóban létezik – a Naprendszer távoli határainál rejtőző égitest.A kilencedik bolygó akár ötször-tízszer is nagyobb lehet, mint a Föld. Feltételezhetően hosszított elliptikus pályán... Tovább
Megtalálták a Tejútrendszer rég elveszett „testvérét”
Megtalálták a Tejútrendszer rég elveszett „testvérét”: a legközelebbi nagy galaktikus szomszéd, az Androméda galaxis összezsugorított és felfalt egy nagy tömegű galaxist kétmilliárd évvel ezelőtt. Bár nagymértékben összezsugorodott, a galaxis bizonyítékok sorát hagyta hátra: egy szinte láthatatlan halót, egy csillagáramlatot és egy különálló, rejtélyes, összetett galaxist, az M32-t. (A halo a galaxisok legnagyobb és legritkább,... Tovább
Elfojtják a csillagok keletkezését az ősi galaxisok magjában található fekete lyukak
Az ősi galaxisok magjában lévő fekete lyukak elfojtják a csillagok keletkezését – állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyik Lendület kutatócsoportjának vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra-röntgentávcső megfigyelései alapján. A csillagászok egy évtizeddel ezelőtt fedezték fel a galaxisoknak azt a nagy tömegű egyedekből álló, kicsiny populációját, amelyet vörös rögöknek (red nuggets)... Tovább
Csillagrendszerek „nemrég” bekövetkezett összeütközéséből jött létre az Androméda galaxis
Két kisebb csillagrendszer hatalmas ütközéséből jöhetett létre az Androméda galaxis mindössze mintegy hárommilliárd éve, amikor már a Föld is létezett – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A Tejútrendszer „szomszédja” születési idejének kiszámolása nagy kihívás volt a csillagászok számára a benne lévő csillagok nagyon eltérő kora miatt. Francia és kínai kutatók Francois Hammer, a Párizsi Obszervatórium csillagászának... Tovább
Mágneses ketrecek és kötelek befolyásolják a napkitörések erejét
Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét. A szakértők szerint a különböző mágneses szerkezetek interakciója irányítja a Napból érkező kitöréseket. Általánosságban véve a Nap mágneses mezejében fellépő hirtelen, erőteljes átrendeződés okozza a ezeket. Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében... Tovább
Élet után kutatnak egy újonnan felfedezett közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón
Élet után kutatnak egy közeli, csupán 11 fényévre lévő bolygón: egy hűvös, Földhöz hasonló méretű bolygót találtak a Naprendszer viszonylagos közelségében. Az újonnan felfedezett, a Ross 128 b jelet viselő bolygó tulajdonságai alapján a kozmoszbeli élet utáni kutatás fő célpontjává vált. Ez a második legközelebbi exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó). A legközelebbi, a Proxima b kevésbé alkalmas az életre. Az új bolygót a Chilében... Tovább
Megfejtették a Nap változó fényének titkát
A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók... Tovább
A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat magyar kutatók
Úttörő eredményt ért el a bolygórendszerek születésének kutatásában egy magyar szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport: elsőként állapította meg a bolygók kialakulásakor végbemenő anyagáramlás mértékét. A Kóspál Ágnes vezette csoport, amelynek magyar tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének munkatársai, az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelentette meg eredményeit. Mint... Tovább
Talán egy 10. bolygó kering a Nap körül a Naprendszer Plutón túli részén
Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója. Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet – olvasható a... Tovább
A Naphoz hasonlóan forró bolygóra bukkantak
A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók. A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek.... Tovább
