Megfejtették a Nap változó fényének titkát

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek. A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be. A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók... Tovább

A bolygórendszerek születéséről szereztek fontos információkat magyar kutatók

Úttörő eredményt ért el a bolygórendszerek születésének kutatásában egy magyar szakértők vezette nemzetközi kutatócsoport: elsőként állapította meg a bolygók kialakulásakor végbemenő anyagáramlás mértékét. A Kóspál Ágnes vezette csoport, amelynek magyar tagjai az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének munkatársai, az Astrophysical Journal legutóbbi számában jelentette meg eredményeit. Mint... Tovább

Talán egy 10. bolygó kering a Nap körül a Naprendszer Plutón túli részén

Bolygóméretű objektum keringhet a Nap körül a Naprendszer Plutón túli jeges régiójában: ez lehet a Naprendszer 10. bolygója. Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található. Tömege a Föld és a Mars közötti lehet – olvasható a... Tovább

A Naphoz hasonlóan forró bolygóra bukkantak

A Naphoz hasonlóan forró, 4300 Celsius-fokos felszínű bolygóra bukkantak amerikai kutatók. A nagy hőmérséklet oka egyrészt az, hogy a KELT-9b katalógusjelű bolygó csillaga maga is nagyon forró, másrészt az égitest olyan közel kering hozzá, hogy csupán két földi napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje. Mivel nagyon közel van a csillaghoz, a bolygó nem lesz hosszú életű. A légkörében lévő gázok elpusztulnak a sugárzástól és az űrbe vesznek.... Tovább

Rosetta – Szeptemberben ér véget az űrszonda küldetése

Szeptember 30-án hajt végre becsapódó landolást a Rosetta űrszonda a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén – közölte az Európai Űrügynökség (ESA). A műhold várhatóan nem éli túl a manővert, amellyel egyszersmind véget ér a négy kilométer széles jeges égitest kétéves tanulmányozása – írta a BBC News. A repülésirányítók tervei szerint az űrszonda kamerái rögzíteni és közvetíteni fogják a végső landolás pillanatait,... Tovább

Szuperholddal “egybekötött” holdfogyatkozás várható szeptember végén

Több mint 30 év után szuperholddal “egybekötött” teljes holdfogyatkozás figyelhető meg szeptember 28-án hajnalban. Szuperholdról akkor beszélhetünk, amikor égi kísérőnk ellipszis alakú pályáján haladva teliholdkor perigeumba kerül, azaz ekkor ér a Földhöz legközelebb. Ilyenkor csaknem 50 ezer kilométerrel kisebb távolság választja el bolygónktól, mint apogeumkor, azaz a Hold pályájának a Földtől legtávolibb csücskén. A közelségnek... Tovább

Megmérték, milyen ütemben fakul az univerzum fénye

Majdnem felére csökkent az univerzum energiakibocsátása kétmilliárd év alatt – derül ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából, amely az eddigi legjobb becslést készítette arról, hogy milyen sebességgel “gyengül” a világegyetem. A tudósok több mint 200 ezer galaxis fényét elemezték 21 hullámhosszon. Arra az eredményre jutottak, hogy a világegyetem energiakibocsátása majdnem megfeleződött kétmilliárd év alatt. Ez egybeesik... Tovább

Az Uránusz és a Neptunusz születési titkaira derítettek fényt

Az Uránusz és a Neptunusz születési titkaira deríthet fényt egy amerikai és francia kutatók által kidolgozott modell, amelyet a The Astrophysical Journal folyóiratban ismertették a tudósok. Az általánosan elfogadott elmélet szerint a Naprendszer kialakulása egy porból és gázokból álló felhő összehúzódásával kezdődött. Ebben a forgó, korong alakú felhőben, a szoláris ködben lezajló folyamatok határozták meg központi csillagunk és égitesteinek... Tovább

Kettős üstökös a Rosetta űrszonda célpontja

Szenzációs felvételeket küldött az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája, amely a Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutatja: a célégitestről kiderült, hogy kettős üstökös. Az ESA központjába a múlt héten érkezett felvételekből kiderült, hogy 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű égitest nem egy üstökös, hanem egymásba kapcsolódott két objektum. A tudósok ezt a jelenséget bináris érintkezésnek nevezik – olvasható a BBC honlapján. Az... Tovább

A Nap “rég elveszett fivérére” bukkantak

A Nap “rég elveszett fivérére” bukkantak amerikai csillagászok, akik szerint a csillag szinte bizonyosan ugyanabból a gáz- és porfelhőből születhetett, mint a mi Naprendszerünk központi égiteste. Az austini Texasi Egyetem Ivan Ramirez vezette kutatócsoportjának módszerei segíthetnek más csillagászoknak, hogy további “napfivérekre” leljenek, így megérthessék, hogyan és hol született a Nap – tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő... Tovább

Oldal 1 of 41234