Borostyánkőbe zárt gyíkok 99 millió éves kövületét azonosították

Borostyánkőbe zárt gyíkok 99 millió éves, Délkelet-Ázsiából származó kövületét azonosították amerikai tudósok – számolt be róla a BBC hírportálja. A fosszíliákat leíró amerikai kutatók szerint a kövületek olyan jó állapotban maradtak fent, hogy a bőrpikkelyek, egyikük nyelvének hegye és a parányi karmok is jól láthatók – olvasható a Science Advances című tudományos lap friss számában közölt tanulmányban. Az ősi gyíkok... Tovább

A környezet és a terápia legyőzheti a depresszió genetikai hajlamát

A környezet és a megfelelő terápia segíthet legyőzni a depresszió hátterében álló genetikai hajlamot – állapították meg patkánykísérletekkel amerikai kutatók. A Northwestern Egyetem orvostudományi karának szakemberei azt vizsgálták, hogy megváltoztatható-e a “depresszióra tenyésztett” patkányok viselkedése környezetük módosításával. Ezért játékokkal és mászókákkal teli hatalmas ketrecekbe tették őket egy hónapra. “Ezt... Tovább

Száznyolc éven át hánykolódott a tengeren a világ legrégebbi palackpostája

Világrekordot jelentő 108 éven, 4 hónapon és 18 napon át hánykolódott az Északi-tengeren egy palackposta, amelyet egy angol tengerbiológus dobott a vízbe az áramlások vizsgálatára. George Parker Bidder annak idején több mint ezer palackot indított útnak. A közelmúltban megtalált üzenetet 1906. november 30-án hajította a tengerbe. A palackot tavaly vetette partra a víz Amrum német szigetnél, és egy ott nyaraló német nő, Marianne Winkler találta... Tovább

Megfejtették a pompás királylepke hosszú vándorútjának rejtélyét

Amerikai tudósok megfejtették a természet egyik leghíresebb utazásának, a pompás királylepke Kanadától Mexikóig tartó hosszú vándorlásának rejtélyét. A pompás királylepke (Danaus plexippus) az egyetlen rovar, amelyik ilyen hatalmas távolságot tesz meg – idézte a BBC News a Cell Report című szaklapban megjelent tanulmányt, amelyben biológusok és matematikusok modellezték, hogy működik a rovar belső iránytűje a hosszú úton. “A pompás... Tovább

A világ legnagyobb esőmérője lehet a nagy hadronütköztető

A világ legnagyobb esőmérőjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjét (LHC) – vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyűrű hosszában bekövetkező apró változásokat vizsgálják. “Az elméletem szerint télen sokkal több víz van a talajban, amelyet ráadásul hó is borít. Tehát ez a tömeg ránehezedik a gyűrűre. Amikor a nyári melegben ez a plusz tömeg elolvad és elpárolog,... Tovább

A világ gleccsereiből gyűjtött jégmagmintákat raktároznak el az Antarktiszon

A világ különböző tájainak gleccsereiből vett jégmagmintákat raktároznak el a kutatók a következő néhány évben az Antarktiszon egy új projekt keretében. A mintákat később a globális felmelegedés okainak és hatásainak tanulmányozására akarják használni. A gleccsereken képződő újabb és újabb jégrétegek apró levegőbuborékokat zárnak magukba, megőrizve egy kis mintát az adott időszak légköréből – írta a The Guardian című brit... Tovább

A beporzók számának és sokféleségének növelése javíthatja a terméshozamot

A virágokat beporzó rovarok számának és sokféleségének növelése jelentősen javíthatja a terméshozamot – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya. Barbara Gemmill-Herren, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértője, a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője szerint nemcsak a terméshozamot javítja a több és sokféle beporzó, hanem “jó a környezetnek és az... Tovább

Úszó szemetessel tisztítanák meg az óceánokat

Vízen úszó, önműködő szemetessel oldaná meg az óceánok szennyezettségének egyre súlyosbodó problémáját két ausztrál szörfös. A kikötők vizének megtisztítására szánt Seabin, vagyis tengeri kuka nevű szerkezet egy hengeralakú tartályból, egy természetes anyagból készült “szemeteszsákból” és egy partról működtethető szivattyúból áll – írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál. A nap huszonnégy órájában... Tovább

Az eddig véltnél közelebbi rokona volt a mai tatuknak egy ősi páncélos szörny

Autónagyságú, kihalt páncélos szörnyről derítették ki DNS-elemzéssel amerikai kutatók, hogy hol a helye a tatuk nagy családjában. A hatalmas, páncélos, tüskés farkú glyptodonok évmilliókkal ezelőtt éltek Dél-Amerikában, egyesek autónagyságúra is megnőttek, akár négyméteresek és másfél-kéttonnásak is lehettek – idézte a BBC hírportálja a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányt. Testi jellemzőik, mindenekelőtt áthatolhatatlan... Tovább

Kevesebb hússal a világ egészségesebb, hűvösebb és gazdagabb lenne

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások – állítják a kutatók. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt... Tovább