Újabb bizonyítékot találtak arra, hogy nem különbözik a férfi és a női agy

Az emberi agy amigdala nevű régiójáról szóló tanulmányokat elemezték amerikai kutatók, akik azt találták, hogy ennek a szervnek a nagysága sem különbözik számottevően a férfi és a női agyban, ezzel újabb bizonyítékát adták annak, hogy az emberi agynak nincsenek nemhez kötött különbségei. A Rosalind Franklin Tudományegyetem (RFU) chicagói orvosi karának kutatói Lise Eliot vezetésével az emberi amigdaláról az elmúlt 30 évben készült, MRI-felvételeken... Tovább

Mérgező anyagok is veszélyeztetik a jegesmedvék életét

Nem csupán a klímaváltozással kell megküzdeniük a jegesmedvéknek, az északi sarkvidék ragadozóinak életét erősen mérgező anyagok is veszélyeztetik: a felnőtt állatok számára még biztonságos mérték százszorosa terhelheti szervezetüket. Az anyatejjel táplálkozó medvebocsoknál ez a kockázat ezerszer nagyobb – olvasható az Environmental Toxicology and Chemistry című szaklapban megjelent tanulmányban. “Ez az első próbálkozás arra,... Tovább

Feltárták a stressz szerepét szív- és érrendszeri betegségek előidézésében

Az állandó stressz hatása az agy mélyen fekvő régiójára kulcsszerepet játszik a szívinfarktus megnövekedett kockázatában – tárták fel amerikai kutatók a The Lancet című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmányukban. A szakemberek úgy vélik, hogy a stressz ugyanolyan fontos tényező lehet, mint a dohányzás és a magas vérnyomás, és az érintett betegeknek segíteni kell stresszoldásban. Az érzelmi stresszről régóta köztudott, hogy... Tovább

Emlékeznek a babák az életük első hónapjaiban hallott nyelvre

Emlékeznek a babák az első hónapokban hallott nyelvre – állapította meg egy új kutatás. Aki nagyon korán költözik más országba, elfelejti ugyan az első nyelvet, amit hallott, mégis megmarad belőle valami a kutatást végző dél-koreai tudósok szerint. Hollandul beszélő felnőttek, akiket kisgyerekként Dél-Koreából fogadtak örökbe, meglepően jó kiejtéssel tanulták újra a születési nyelvet – mondta el a BBC-nek Csijoun Csoj, a szöuli... Tovább

Az eddigi legpontosabban mérték meg az antiproton mágneses momentumát a CERN-ben

Az eddigi legnagyobb pontossággal sikerült megmérniük az antiproton mágneses momentumát az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak, lehetővé téve ezzel egy alapvető fontosságú összehasonlítást az anyag és az antianyag között. A BASE kísérletben részt vevő kutatók a Nature Communications című tudományos folyóiratban ismertették eredményeiket – írta közleményében a CERN. Az eredmények azt mutatják, hogy a proton és az... Tovább

A hangyák ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk

Egy tudományos kutatás szerint a hangyák sokkal ügyesebben tájékozódnak, mint gondoltuk volna: a napot és a memóriájukat is használják az eligazodásban. Angol és francia kutatók kísérletekkel igazolták, hogy a hangyák figyelik a nap állását, és azt a környezet vizuális információival kombinálva maradnak meg a helyes úton céljuk felé haladva – ismertette a tanulmányt a BBC News. “A legfontosabb felfedezésünk az, hogy a hangyák függetleníteni... Tovább

Halálba kergeti a daganatos sejteket egy magyar vezetéssel kifejlesztett új szer

A programozott sejthalál serkentésével pusztítja el a daganatokat az a kísérleti gyógyszerjelölt, melynek sikeréről a tekintélyes Nature tudományos lap számolt be – közölte az MTI-vel hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A nemzetközi szerzőgárda élén a Servier Kutatóintézet Zrt. magyar kutatói állnak, akik együttműködnek az MTA Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Szerves Kémiai Intézetével és több hazai egyetemmel is. Az... Tovább

A világ legnagyobb trópusi tőzeglápját fedezték fel a Kongói-medencében

A világ legnagyobb, trópusokon fekvő tőzeglápját fedezték fel kutatók az afrikai Kongói-medencében, becslésük szerint a terület annyi szenet tartalmaz, amennyi egyenértékű a világ három évnyi fosszilisüzemanyag-kibocsátásával. A brit-kongói kutatócsoport öt éve bukkant rá a mocsarakra, és azóta feltérképezték azokat, műholdas méréseket végeztek, elemezték a tőzeg összetételét. A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban... Tovább

Három kontinensen telelnek a magyarországi gólyák

Három kontinensen, mintegy 8 ezer kilométeres vonalon szétszóródva telelnek a magyarországi fehér gólyák – derül ki a rajtuk elhelyezett műholdas jeladók adatainak elemzéséből. Miközben néhány kockázatot vállaló madár Magyarországon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel. Két jeladós gólya azonban kétszer ilyen messze, a Dél-Afrikai Köztársaságig... Tovább

Kiderült, hogy miért ringatják inkább baloldalt az újszülöttjüket az anyák

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább baloldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban. A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra – a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra,... Tovább