Cseppekben az egészség – Lélekvirágok energiája

Kékgyökér, rezgőnyár, szelídgesztenye, vadalma, szilfa, napvirág, békaliliom – és sorolhatnánk tovább, hiszen 38 olyan virágról terjedt el, vált ismertté, hogy virágeszenciájuk gyógyító cseppekként segítenek lelki és testi bajok gyógyításában. Bach-virágterápiáként ismerik világszerte a már több mint 70 éve használt módszert, amely Edward Bach angol orvos nevéhez fűződik, és homeopatikus, aromaterápiás kezelésként terjedt el.... Tovább

Éghajlatváltozás játszott közre a maja civilizáció bukásában

Az éghajlatváltozás játszhatott közre a maja civilizáció bukásában – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely kétezer év klimatikus adatait elemezte Belize-ben, egy cseppkőbarlangban. Évtizedek óta viták tárgya, hogy mi vetett végett a Kr.u. 300 és 1000 között tartó klasszikus maja kornak. A régészekből és geokémikusokból álló nemzetközi team Belize déli részén, az Uxbenka maja romvárostól alig 5 kilométerre lévő Yok Balum-cseppkőbarlangban... Tovább

Négy „személyiségtípust” azonosítottak az elefántoknál a kutatók

Négy különböző „személyiségtípust” azonosítottak egy afrikai elefántcsaládon (Loxodonta africana) belül a kutatók, akik szerint a tagok egyedi karakterjegyei segítik a csorda túlélését az afrikai vadonban. A kenyai Amboseli Nemzeti Park EB nevű családját – az elefántcsaládot a tehenek és csemetéik alkotják – tanulmányozó szakemberek vezetőket, barátságos óriásokat, játékos természetű és megbízható tagokat különböztettek... Tovább

A kerti sarkantyúka az év gyógynövénye Németországban

A würzburgi egyetem szakembereinek döntése alapján a kerti sarkantyúka lett a 2013-as esztendő gyógynövénye Németországban. A növény – latin nevén Tropaeolum majus – baktériumok, vírusok, gombák szaporodását gátló, valamint a vérkeringést serkentő hatásának köszönheti az elismerést. A rikító sárga, illetve narancssárga virágú kúszónövény fogyasztása részben helyettesítheti antibiotikumok szedését, ezáltal pedig csökkenti... Tovább

Leírták, hogyan kékül meg, aki sok ezüstkolloidot iszik

Bár orvosi hatása nem igazolt, sokan fogyasztják az ezüstkolloid-oldatot abban a reményben, hogy antibakteriális tulajdonságai folytán távol tartja a fertőzéseket. Ha azonban nagyobb mennyiséget iszik belőle valaki, bőre szürkéskékre változik, aminek kialakulását most írták le pontosan amerikai kutatók. Az ACS Nano című szakfolyóiratban ismertetett tanulmányban a providence-i Brown Egyetem kutatói laboratóriumban modellezték az argyria nevű maradandó,... Tovább

A fekete mamba mérge jobb fájdalomcsillapító lehet a morfiumnál

A fekete mamba mérgében olyan fehérjék találhatók, amelyek a morfiumhoz hasonló hatékonysággal blokkolják az áldozatban a fájdalomérzetet, ám kevesebb a mellékhatásuk – számoltak be megállapításukról francia kutatók a Nature tudományos magazinban. A kígyóméreg fehérjékre, a mambalginokra akkor bukkantak rá, amikor a morfiumhoz hasonló ópiátok helyettesítésére kerestek hatóanyagokat. Az ópiátokkal szemben ugyanis igen sok páciensnél... Tovább

Füvesített háztetőkkel a jó levegőért

A háztetők füvesítése bizonyos mértékig javíthatná a városok levegőjének minőségét. Ezt egy manchesteri kísérleti program bizonyítja, amelynek eredménye szerint abban az esetben, ha akár csak a városközpont tetőit a zöldteraszokon alkalmazott növényekkel borítanák, évente 210 kilogramm MP10-es kategóriájú szálló port, azaz mikroszkopikus, 10 mikrométernél nem nagyobb részecskékből álló szennyezőanyagot lehetne megkötni. A brit nagyváros... Tovább

A húsevés segíthette az emberré válást?

Egy másfélmillió évvel ezelőtt élt gyerek koponyájának töredékei, melyekre nemrégiben Tanzániában bukkantak, arra utalnak, hogy a korai hominidák nemcsak alkalomszerűen ettek húst, hanem rendszeres húsevők voltak – állapították meg tanulmányukban spanyol kutatók. Az eredmény megerősíti azt a korábbi elméletet, hogy a húsevés segítette az ember nagyméretű agyának kialakulását. „Tudom, hogy szörnyen hangzik a vegetáriusok számára,... Tovább

Heg nélkül gyógyuló egerek adhatnak tippet az emberi bőr regenerálására

A tüskésegerek elveszítik bőrük egy részét, hogy támadójuk elől megmeneküljenek, majd regenerálódnak; a folyamat tanulmányozása amerikai kutatók szerint közelebb vihet a hegmentes sebgyógyulás, a szövetregeneráció megértéséhez. A tüskésegerek (Acomys cahirinus) egyes fajai akár bőrük 60 százalékát is gond nélkül elveszíthetik hátukról, a többi emlőssel szemben bőrük gyorsan meggyógyul és hegesedés helyett visszanő rá a szőrük is... Tovább

Rákkutatás közben bukkantak rá a nejlon új előállítási módjára

Rákkutatás közben, véletlenül bukkantak rá amerikai kutatók egy molekulára, amellyel olcsóbban és „zöldebben” állítható elő a nejlon. A Nature Chemical Biology című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői a Duke Rákintézet kutatói. „Laboratóriumunkban azokat a genetikai változásokat tanulmányozzuk, amelyek arra késztetik az egészséges szöveteket, hogy rosszindulatú elváltozásba kezdjenek, és tumor alakuljon ki belőlük.... Tovább