Új elefántmadárfajt írtak le brit zoológusok

A világon valaha élt legnagyobb madárfajt azonosították brit zoológusok, az elefántmadárfélék családjába tartozó állat, amely akár 800 kilogramm súlyú és három méter magas is lehetett, a Vorombe titan (malgas és görög nyelven nagy madár) nevet kapta. A Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) kutatói a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban átírták az elefántmadárfélék családjának rendszertanát is. Korábban a... Tovább

Az eddigi legnagyobb “tengeri sárkány” maradványait fedezték fel

Az eddigi legnagyobb, több mint háromméteres “tengeri sárkány”, vagyis egy 200 millió évvel ezelőtt élt iktioszaurusz maradványait fedezték fel Nagy-Britanniában. Az iktioszauruszok fajai akkoriban népesítették be a Föld óceánjait, amikor a szárazföldet a dinoszauruszok lakták. A most vizsgált egyed kövületeit több mint húsz éve találták meg az angol partokon, de mostanáig nem tanulmányozták őket. Sven Sachs német paleontológus lett... Tovább

Hippokratész receptjét tartalmazó 6. századi kéziratokat találtak egy egyiptomi kolostorban

Hatodik században írt orvosi receptekre bukkantak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban a felújítási munkálatok alatt, ezek egyike Hippokratész görög orvos receptjének töredéke – jelentette be el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter. A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt kéziratok egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik receptjének atöredéke,... Tovább

Európa legelső előemberei nem használták a tüzet

Európa legrégebbi, mintegy 1,2 millió évvel ezelőtt élt előemberei nem használták főzésre a tüzet, étrendjük azonban húsban és növényekben gazdag volt, ezeket nyersen fogyasztották – derítették ki a Yorki Egyetem kutatói. A Spanyolország északi részén fekvő Atapuerca-hegység egyik barlangjában 2007-ben megtalált előember maradványainak fogkövét tanulmányozva a régészek olyan mikrokövületeket találtak, amelyek az előember táplálékairól... Tovább

Fém alkatrészei is voltak a fáraókat szállító naphajóknak az ókori Egyiptomban

Először találtak bizonyítékot régészek arra, hogy az ókori Egyiptomban a fáraók számára épített rituális célú naphajóknak fém alkatrészeik is voltak – számolt be róla a Daily Mail című brit lap. A kutatók a gízai Nagy Piramis (más néven Kheopsz piramis) melletti ásatásokon találták meg egy fából épült naphajó egy darabját, amelyhez egykor kör- és u-alakú fémdarabok kapcsolódtak. A naphajók olyan rituális szállítóeszközök... Tovább

A csuklyásmajmok már hétszáz éve kővel törték a kesudiót

Az főemlősök eszközhasználatára találtak ősi bizonyítékot Brazíliában kutató brit tudósok. Az Oxfordi Egyetem főemlős-régészettel foglalkozó kutatói hétszáz éves kőbaltát találtak Brazíliában: az eszközt a csuklyásmajmok kesudió feltörésére használták. Az afrikai kontinensen kívül ez a legkorábbi lelet majmok eszközhasználatára. A felfedezést Lydia Luncz főemlőskutató “a múltra nyíló ablakként” jellemezte. Mint hozzáfűzte:... Tovább

Kétszázötvenmillió éve élt új hüllőfajt fedeztek fel Brazíliában

Egy 250 millió éve a mai Brazília déli térségében élt hüllőfaj megkövesedett maradványára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Rio Grande do Sul brazil szövetségi államban. Az azonosított, új fajnak a Teyujagua paradoxa nevet adták a szakemberek. A Teyujagua felfedezése azért fontos, mert a 2 5 2 m i l l i ó évvel ezelőtti perm-triászi tömeges kipusztulás után élt. A pampai egyetem paleobiológiai laboratóriumának csoportja talált rá 2105... Tovább

Ritka “aranyló” maradványaira leltek a Góbi-sivatagban

Kétezer éves ritka, aranysárga színű, másként palomino ló maradványaira leltek a Góbi-sivatagban, Kína északnyugati részén, erre DNS-vizsgálatának eredményei alapján következtettek régészkutatók. A nomádok Han-dinasztiabeli (Kr.e.: 202-Kr.u: 8) temetőjének feltárása közben öt ló nyomaira bukkantak a feltárást végző régészek. A Hszincsiang-Ujgur autonóm területen talált leleteket azután a Kínai Társadalomtudományi Akadémia régészeti... Tovább

Rejtélyes csillagtérkép az ősi japán sírbolt mennyezetén

“Idegen” égboltot ábrázoló rejtélyes csillagtérkép díszíti az ősi japán temetkezés, a Kitora-sírbolt mennyezetét. A Kr.u. 7-8. századi sírboltot 1998-ban tárták fel Nara-prefektúrában, Aszuka közelében. A kőépítmény mindössze 1 méter magas, 1 méter széles, hossza alig 2,5 méteres, a rég kifosztott sír érdekessége a falait és mennyezetét borító színpompás freskók – olvasható a Yahoo hírportálon. A sírkamra falait... Tovább

Kőkorszaki fogkőlerakódást vizsgáltak

Négyszázezer éves fogkő tanúskodik az ember okozta környezetszennyezés legkorábbi ismert esetéről; a Tel-Aviv közelében lévő Keszem-barlangban feltárt egyedülálló leletekről a Quaternary International című folyóiratban számolnak be izraeli, spanyol, brit és ausztrál kutatók. A Tel-Avivtól 12 kilométerre keletre fekvő barlang, amelyet útépítés során fedezték fel a 2000-es évek elején, az alsó paleolitikum idején, közel kétszázezer éven... Tovább