Hippokratész receptjét tartalmazó 6. századi kéziratokat találtak egy egyiptomi kolostorban

Hatodik században írt orvosi receptekre bukkantak az egyiptomi Szent Katalin-kolostorban a felújítási munkálatok alatt, ezek egyike Hippokratész görög orvos receptjének töredéke – jelentette be el-Enani egyiptomi műemlékvédelmi miniszter. A Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor könyvtárában találtak rá a páratlan kéziratokra. A pergamenre írt kéziratok egyike Hippokratész, az orvostudomány megalapítója egyik receptjének atöredéke,... Tovább

Európa legelső előemberei nem használták a tüzet

Európa legrégebbi, mintegy 1,2 millió évvel ezelőtt élt előemberei nem használták főzésre a tüzet, étrendjük azonban húsban és növényekben gazdag volt, ezeket nyersen fogyasztották – derítették ki a Yorki Egyetem kutatói. A Spanyolország északi részén fekvő Atapuerca-hegység egyik barlangjában 2007-ben megtalált előember maradványainak fogkövét tanulmányozva a régészek olyan mikrokövületeket találtak, amelyek az előember táplálékairól... Tovább

Fém alkatrészei is voltak a fáraókat szállító naphajóknak az ókori Egyiptomban

Először találtak bizonyítékot régészek arra, hogy az ókori Egyiptomban a fáraók számára épített rituális célú naphajóknak fém alkatrészeik is voltak – számolt be róla a Daily Mail című brit lap. A kutatók a gízai Nagy Piramis (más néven Kheopsz piramis) melletti ásatásokon találták meg egy fából épült naphajó egy darabját, amelyhez egykor kör- és u-alakú fémdarabok kapcsolódtak. A naphajók olyan rituális szállítóeszközök... Tovább

A csuklyásmajmok már hétszáz éve kővel törték a kesudiót

Az főemlősök eszközhasználatára találtak ősi bizonyítékot Brazíliában kutató brit tudósok. Az Oxfordi Egyetem főemlős-régészettel foglalkozó kutatói hétszáz éves kőbaltát találtak Brazíliában: az eszközt a csuklyásmajmok kesudió feltörésére használták. Az afrikai kontinensen kívül ez a legkorábbi lelet majmok eszközhasználatára. A felfedezést Lydia Luncz főemlőskutató “a múltra nyíló ablakként” jellemezte. Mint hozzáfűzte:... Tovább

Kétszázötvenmillió éve élt új hüllőfajt fedeztek fel Brazíliában

Egy 250 millió éve a mai Brazília déli térségében élt hüllőfaj megkövesedett maradványára bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Rio Grande do Sul brazil szövetségi államban. Az azonosított, új fajnak a Teyujagua paradoxa nevet adták a szakemberek. A Teyujagua felfedezése azért fontos, mert a 2 5 2 m i l l i ó évvel ezelőtti perm-triászi tömeges kipusztulás után élt. A pampai egyetem paleobiológiai laboratóriumának csoportja talált rá 2105... Tovább

Ritka “aranyló” maradványaira leltek a Góbi-sivatagban

Kétezer éves ritka, aranysárga színű, másként palomino ló maradványaira leltek a Góbi-sivatagban, Kína északnyugati részén, erre DNS-vizsgálatának eredményei alapján következtettek régészkutatók. A nomádok Han-dinasztiabeli (Kr.e.: 202-Kr.u: 8) temetőjének feltárása közben öt ló nyomaira bukkantak a feltárást végző régészek. A Hszincsiang-Ujgur autonóm területen talált leleteket azután a Kínai Társadalomtudományi Akadémia régészeti... Tovább

Rejtélyes csillagtérkép az ősi japán sírbolt mennyezetén

“Idegen” égboltot ábrázoló rejtélyes csillagtérkép díszíti az ősi japán temetkezés, a Kitora-sírbolt mennyezetét. A Kr.u. 7-8. századi sírboltot 1998-ban tárták fel Nara-prefektúrában, Aszuka közelében. A kőépítmény mindössze 1 méter magas, 1 méter széles, hossza alig 2,5 méteres, a rég kifosztott sír érdekessége a falait és mennyezetét borító színpompás freskók – olvasható a Yahoo hírportálon. A sírkamra falait... Tovább

Kőkorszaki fogkőlerakódást vizsgáltak

Négyszázezer éves fogkő tanúskodik az ember okozta környezetszennyezés legkorábbi ismert esetéről; a Tel-Aviv közelében lévő Keszem-barlangban feltárt egyedülálló leletekről a Quaternary International című folyóiratban számolnak be izraeli, spanyol, brit és ausztrál kutatók. A Tel-Avivtól 12 kilométerre keletre fekvő barlang, amelyet útépítés során fedezték fel a 2000-es évek elején, az alsó paleolitikum idején, közel kétszázezer éven... Tovább

Az óegyiptomi balzsamozók praktikáira derült fény

Az óegyiptomi balzsamozók “praktikáira” derült fény a Manchesteri Múzeum és a Manchesteri Egyetem kutatóinak köszönhetően, akik állatmúmiák röntgen- és CT-vizsgálata során kimutatták, hogy az esetek harmadában a pólyák üresek. A vizsgálatot a Manchesteri Múzeum októberre tervezett kiállítására készülve végezték el, több mint 800 állati múmiát szkenneltek. Mint kiderült, a pólyák a legkülönfélébb állatok földi maradványait,... Tovább

Valóban hamuból készült italt ihattak a gladiátorok

Valóban hamuból készült italt ihattak a gladiátorok, ahogy azt az ókori források feljegyezték – derült ki egy most publikált régészeti kutatásból. A Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Berni Egyetem kutatóinak közös projektje a mai Törökország területén fekvő ókori Epheszosz városának gladiátortemetőjében feltárt csontokat vizsgálta. Eredményeik igazolni látszanak azokat az ókori forrásokból származó feltevéseket, miszerint a gladiátorok... Tovább

Oldal 1 of 3123