Az alacsonyak kövérebbek lettek az új testtömegindex-számítás alapján

Az alacsonyabb emberek kövérebbnek minősülnek az új testtömegindex-számítás alapján, a magasabbak viszont soványabbnak. Az Oxfordi Egyetem matematikusai rukkoltak ki a korrekcióval, mert úgy találták, hogy a régi számítási mód a magasakat túlsúlyosabbnak mutatja, az alacsonyakat pedig nem elég kövérnek. Az új képlet fő kidolgozója Nick Trefethen matematikaprofesszor. Szerinte a régi mód félrevezette az alacsonyakat, soványabbnak gondolhatták... Tovább

Kisbolygóbányászat segítheti az emberiség „kirajzását”

Az aszteroidák nyersanyagvagyonának és vízkészleteinek kiaknázása segítheti az emberiség „kirajzását” a világűrbe – állítja a Deep Space Industries Inc. nevű amerikai cég, amely a kisbolygókon folytatandó bányászat céljából alakult. „Mindaddig csupán vendégek leszünk a világűrben, amíg meg nem tanuljuk, hogy miként hasznosítsuk kincseit. A Deep Space (Mély Űr) feladata e források felkutatása, kiaknázása és feldolgozása... Tovább

Az eper és az áfonya csökkentheti a szívroham kockázatát nők esetében

Heti három vagy több adag eper és áfonya evése egyharmaddal csökkentheti a szívroham kockázatát a nőknél – közölték amerikai és brit kutatók új tanulmányukban. Mindkét bogyós gyümölcs nagy mennyiségben tartalmaz növényi flavonoidokat, amelyek számos más gyümölcsben és zöldségben, például a szőlőben, borban, szederben, padlizsánban, de a csokoládéban is előfordulnak. Az áfonyában és az eperben lévő, a flavonoidok alosztályához... Tovább

A farkaskölykök felfedezőbbek mint háziasított fajtársaik

A farkaskölykök előbb kezdik felfedezni környezetüket, mint a kutyák. Bár genetikailag a két faj nagyon hasonló, és érzékszerveik is hozzávetőleg egy időben fejlődnek ki, a farkaskölykök jóval előbb kezdik felfedezni a környezetüket, mint a kutyák – állapította meg egy amerikai fejlődésbiológus. Véleménye szerint ez a „szocializálódási” különbség lehet a magyarázata annak, hogy a farkasok miért maradnak vadak, szemben a... Tovább

Négyes DNS-spirált mutattak ki emberi sejtekben

Áttörést jelenthet a rákgyógyászatban a Cambridge-i Egyetem kutatóinak felfedezése, akik az emberi sejtekben négyes DNS-spirált mutattak ki. A nagy jelentőségű eredményről a Nature Chemistry legújabb számában jelent meg tanulmány. Hatvan éve, 1953 februárjában számolt be két cambridge-i kutató, James Watson és Francis Crick a kettős DNS-spirál felfedezéséről. Laboratóriumi kísérletek során már korábban is sikerült mesterségesen előállítani... Tovább

A kétnyelvűség fürgévé teszi az agyat idős korban

A gyerekkoruk óta két nyelvet használó idős emberek agya nemcsak fürgébben működik, hanem gyorsabban is tud váltani a kognitív feladatok között azokéhoz képest, akik csak egy nyelvet beszélnek – derül ki egy friss amerikai tanulmányból. A The Journal of Neuroscience című folyóiratban szerdán megjelent elemzésükben a Kentuckyi Egyetem tudósai aláhúzták, hogy eredményeik azt sugallják: bizonyos szellemi tevékenységek valóban hasznosak lehetnek... Tovább

Katasztrofális mértékű globális tengerszint-emelkedéstől tartanak a kutatók

Katasztrofális mértékű globális tengerszint-emelkedéstől tartanak a gleccserkutatók, akik úgy vélik, hogy korábban jelentősen alábecsülhették az olvadó jégtakarók jelentette potenciális veszélyt. A grönlandi és antarktikai jégtakarók teszik ki a Föld gleccserjegeinek nagyjából 99,5 százalékát, így ha egyszer teljesen elolvadnának, összesen 65 méterrel növelnék meg a globális tengerszintet. A szakértők szerint azonban ennek elenyészően... Tovább

Kárba vész a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele

Kárba vész a világon megtermelt élelmiszer mintegy fele, összesen kétmilliárd tonna – derül ki egy Nagy-Britanniában készült jelentésből. A okok között a rossz betakarítási gyakorlat, a helytelen tárolás és szállítás, a szigorú eladási határidők, a piacokon keletkező hulladékok és a vásárlók pazarlása egyaránt szerepel. Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Becslések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka... Tovább

Miért redőződnek a vízben áztatott ujjak?

Hosszas áztatás után a kéz- és lábujjak bőre redőződik, ami segíti az embert a nedves tárgyak megfogásában – derítették ki brit kutatók, akik szerint a bőr gyűrődése már az ember őseit is segíthette a nedves körülményekhez való jó alkalmazkodásban. A szakemberek korábban úgy vélték: az ujjbegyek bőrének gyűrődése abból fakad, hogy a bőr legkülső hámja magába szívja a vizet, és megduzzad. A legújabb kutatások azonban felfedték,... Tovább

Bonyolult génhálózat irányítja az élő szervezet stresszre adott válaszát

Egy baktériummodellen vizsgálódva állították össze amerikai kutatók azt a bonyolult génhálózatot, amely meghatározza, hogy milyen választ ad az élő szervezet a stresszhatásra, és ez milyen mutációkat eredményez. A Science tudományos magazinban közzétett tanulmányában Susan Rosenberg és kutatócsapata több évtized munkája alapján leírta annak az összetett génhálózatnak a túlnyomó részét – összesen 93 gént -, amely a stresszelt sejtekben... Tovább