A fényhez hasonlóan a hangyák is a leggyorsabb utat választják

A fényhez hasonlóan a hangyák sem a legrövidebb, hanem a leggyorsabb utat választják, ha különböző fizikai tulajdonsággal rendelkező felületeken kell haladniuk céljuk felé – állapították meg német tudósok, akik szerint a rovarok „matematikai kalkuláción alapuló” viselkedése betekintést enged csoportos önszervező képességükbe. A kísérleteket kis tűzhangyákkal (Wasmannia auropunctata) végezték izraeli helyszínen, ahol zárt... Tovább

A lehulló falevelek miatt gyorsul a Föld forgása!

Ősszel elszíneződnek a levelek, majd lehullanak a földre. A müncheni műszaki egyetem kartográfiai és geodéziai hivatalának kutatói azonban erről anélkül is értesülnek, hogy kinéznének az ablakon – tudósít a Die Welt című német lap. Van ugyanis egy tíztonnás gyűrű alakú lézerük, amelynek segítségével precízen tudják mérni a Föld rotációját. És amikor a falevelek ősszel lehullnak a talajra, ez megváltoztatja a Föld forgásának... Tovább

Ritka orangutánokat találtak a borneói őserdő mélyén

A világ legritkább orangutánalfajának kétszáz egyedből álló populációját fedezték fel Borneó sűrű erdőinek a mélyén. A borneói orangután összes alfaja veszélyeztetettnek számít, de a tudósok szerint a mindössze 3000-4500 példányt számláló Pongo pygmaeus pygmaeus helyzete kiváltképpen kritikus. Háromnegyedük a sziget Malajziához tartozó részén, a Sarawak állambeli Batang Ai Nemzeti Parkban él. A most felfedezett állományra a Vadvédelmi... Tovább

Genetikailag kódoltan lehetünk lusták

Genetikai hajlam lehet a lustaság – derült ki patkányokon végzett kísérletekből. Amerikai tudósok szerint az eredmény megmagyarázhatja, hogy egyes embereknek miért okoz szörnyű gondot, hogy felálljanak a kényelmes fotelból. A kísérletek első szakaszában patkányokat helyeztek egy folyamatosan forgó kerékkel felszerelt ketrecbe: a szerkezet arra szolgált, hogy mozgásra „motiválja” a rágcsálókat. Hat nap után kiválasztották a 26... Tovább

A meditálás együtt érzőbbé, jó szívűbbé tesz

A meditálás együtt érzőbbé, jószívűbbé teheti az embert – állapította meg egy új tanulmány, amely a Psychological Science című folyóiratban látott napvilágot. A bostoni Északkeleti Egyetem (Northeastern University) és a Harvard Egyetem kutatói azt vizsgálták tanulmányukban, hogy a meditáció milyen hatással lehet az egyén együtt érző képességére és morális viselkedésére. A tanulmány résztvevőit nyolc hétre két különböző meditációs... Tovább

A méhek hathatós védelmét szorgalmazza a Greenpeace Magyarország

„Ha a méhek eltűnnek a Föld színéről, az emberi faj csupán négy évvel éli túl”. (Albert Einstein) A méhek és általában a beporzást végző rovarok védelmére cselekvési terv kidolgozását szorgalmazza Magyarországon a Greenpeace – mondta Tömöri Balázs, a környezetvédő szervezet kampányfelelőse. Tömöri Balázs bemutatta a Greenpeace magyarországi szervezetének „Méhpusztulás – az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot... Tovább

Tisztázták a barnamedve és a jegesmedve rokonságát

A jegesmedve módfelett homogén faj, és nincs bizonyíték arra, hogy a barnamedvétől származna – derítették ki genetikai elemzéssel a Kaliforniai Egyetem kutatói, fenekestől felforgatva a szoros rokonságban álló két faj evolúciós történetéről szóló elképzeléseket. Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a múltban történt kereszteződés eredményeként valamennyi jegesmedvében vannak olyan gének, amelyek barna medvéktől származnak. Az... Tovább

Megfejtették az igen ritka vércsoport titkát

Több mint 60 év után francia és kanadai tudósoknak sikerült feltárniuk egy igen ritka vércsoport – a Vel-negatív – genetikai és molekuláris okát. Egy molekula, az SMIM1 fehérje hiánya a felelős azért, hogy ilyen vércsoport alakul ki. Az 1950-es évek elején egy bélrákbeteg 66 éves asszonynak vérátömlesztést adtak, szervezete azonban elutasította a kapott vért. Kiderült, hogy egy korábbi vérátömlesztés során Vel asszony szervezetében... Tovább

Csimpánzoktól tanulta az ember a csapatmunkát

Az emberiség fejlődésében alapvető szerepet betöltő csapatmunka evolúciós gyökerei a csimpánzokig nyúlnak vissza – derítették ki brit tudósok. Kísérleteik során felfedezték, hogy a főemlősök nemcsak összehangolják egymással cselekedeteiket, hanem felfogják azt is, hogy a közös cél elérése érdekében segíteniük is kell társaikat abban, hogy megfelelően elvégezzék a rájuk háruló feladatot. A Biology Letters című szakfolyóiratban... Tovább

Az élet építőelemei akár a világűrből is érkezhettek a Földre

A világűrben uralkodó állapotokat szimulálva amerikai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kozmoszban található objektumok – például porfelhők – jeges felületén létrejöhettek olyan komplex szerves molekulák, amelyek a Földre jutva az élet alapvető építőelemeiként szolgálhattak. A Kaliforniai Egyetem (Berkeley) és a Hawaii Egyetem (Manoa) tudósainak kísérlete azt mutatta, hogy a világűrben megvannak a feltételek ahhoz, hogy... Tovább