A zenei harmónia élvezetét tanulni kell

A zene szeretete, a zenei harmónia élvezete nem csupán természetes emberi képesség, hanem tanulás útján elsajátítható – derítette ki egy ausztrál kutatás. A szakemberek eddig azt feltételezték, hogy a zene pontos érzékelése a hangok fizikai tulajdonságán, a fülön és a harmónia meghallásának vele született képességén alapul. „Tanulmányunk azonban megmutatta, hogy a zenei harmónia megtanulható, tehát az agy képezhető arra, hogy... Tovább

A buddhizmus legkorábbi kéziratait vizsgálják német kutatók

Több mint kétezer éves indiai buddhista kéziratokat vizsgálnak a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem (LMU) indológusai: a nyírfaháncsra írt hosszú tekercsek a legrégebbről fennmaradt buddhista írásos dokumentumok. Szövegüket a régóta kihalt gandhárai nyelven írták, amelyet a mai Pakisztán északnyugati részén elterült ókori Gandhárában beszéltek. A legrégebbi tekercsek a Kr.e. első századból valók, ezek az indiai buddhista irodalom legkorábbi... Tovább

Mi a jó a simogatásban?

A tudósok mindig mindenre keresik a lehetséges válaszokat. Most arra próbáltak meg rájönni, hogy miért kedvelik az emlősök, és persze az emberek is ha simogatják őket. Kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy ez egy szükséglet miatt alakulhatott ki. Az, hogy a simogatás kellemes érzést kelt, abból a szükségletből fejlődhetett ki az evolúció során az emlősöknél – legyen szó macskákról, kutyákról, majmokról vagy emberekről... Tovább

A csimpánzok rövidtávú memóriája jobb az emberénél

A csimpánzok talán okosabbak, mint gondolnánk, a rövidtávú memóriájuk legalábbis jobb az emberénél – állítja egy japán kutató. A Kiotói Egyetem Főemlőskutató Intézetének tudósa, Macuzava Tecuro az Amerikai Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (AAAS) bostoni kongresszusán ismertette kutatásait. A videón is bemutatott kísérletben az Ajumu nevű csimpánz figyelemre méltó képességről tett tanúbizonyságot. Egy képernyőn véletlenszerűen... Tovább

A levéltetvek is talpra esnek

Repülni ugyan nem tudnak, de talpra esnek, mint a macskák – állapították meg kutatók a levéltetvekről. A Current Biology cím szaklap e heti számában megjelent tanulmány szerint a megfigyelések során a borsó levéltetvek (Acyrtosiphon pisum) az esetek kilencvenöt százalékában hassal lefelé, a lábukon állapodtak meg, valahányszor leestek egy levélről vagy ágról. Tették ezt annak ellenére, hogy nem rendelkeznek semmiféle különleges „tartozékkal”,... Tovább

A gyász feldolgozását segítő előadássorozatot indít a Napfogyatkozás Egyesület

A gyászfeldolgozás folyamatában kíván segítséget nyújtani a Napfogyatkozás Egyesület és a TIT Szabadegyetem által szervezett Halál és gyász című hat részes előadássorozat, amelyet február 19-től kéthetente rendeznek meg a budapesti Kossuth Klubban. A legtöbb családban a halál tabutéma; az elhallgatás és titok légkörében mindenki külön-külön igyekszik megbirkózni a gyász fájdalmával, ám néha annyira sikertelenül, hogy az ebből adódó... Tovább

Az ősi Egyenlítő pontos helyét állapították meg

Az ősi Egyenlítő pontos helyét állapították meg fosszíliák segítségével kanadai kutatók, akik szerint négyszázötvenmillió évvel ezelőtt, az ordovíciumban az ekvátor Grönland északi részén, Manitobán (Kanada), Utah és Nevada államon át vezetett. A Nyugat-Ontariói Egyetem tudósai vizsgálataikról a Geology című folyóiratban számoltak be. Az ordovícium a paleozoikum hat időszaka közül időben a második, amely a kambriumot követte és a... Tovább

Életre keltené a neandervölgyi embert egy amerikai professzor

Egy amerikai tudós szerint a fosszíliákból nyert DNS-ből klónozással életre lehet kelteni a neandervölgyi embert: a faj feltámasztása számos betegség, köztük a rák és a HIV-fertőzés gyógyítását szolgálhatná. Sikerült elegendő mennyiségű örökítőanyagot kivonni a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) csontmaradványaiból, hogy rekonstruáljuk a 33 ezer éve kipusztult faj DNS-ét – hangoztatta George Church, a Harvard Egyetem genetika... Tovább

Ötezer éves barlangrajzokat fedeztek fel Indiában

Ötezer éves barlangrajzokat fedezett fel Indiában, Andhra Prades szövetségi államban, Kárnul közelében egy nemzetköz régészcsoport. Az indiai, brit és ausztrál tudósok kutatásaikról a Journal of Archaeological Sciences folyóiratban számoltak be. A gigantikus Billa Szurgam-barlangban elsőként 1884-ben Bruce Foote brit geológus végzett feltárásokat. A továbbiakban a barlangban folytatott ásatások során kő- és csonteszközök sokasága, edénytöredékek... Tovább

A kávézacc egészséges antioxidánsok gazdag forrása

Spanyol kutatók szerint étrend-kiegészítők bioalapanyagaként szolgálhat a kávézacc, mivel egészséget védő antioxidánsok gazdag forrása. Világszerte több millió csésze kávét fogyasztanak el az emberek, a kávézás nyomán 20 millió tonna kávézacc termelődik évente. Többsége a szemétben köt ki, bár manapság a háztartásokban, gazdaságokban bizonyos, de csekély mennyiséget felhasználnak földek trágyázására és rovarok elűzésére is. Maga... Tovább