A levéltetvek is talpra esnek

Repülni ugyan nem tudnak, de talpra esnek, mint a macskák – állapították meg kutatók a levéltetvekről.

Levéltetű.A Current Biology cím szaklap e heti számában megjelent tanulmány szerint a megfigyelések során a borsó levéltetvek (Acyrtosiphon pisum) az esetek kilencvenöt százalékában hassal lefelé, a lábukon állapodtak meg, valahányszor leestek egy levélről vagy ágról. Tették ezt annak ellenére, hogy nem rendelkeznek semmiféle különleges „tartozékkal”, amelyek segítenék őket a siklásban vagy az esésben, mint ahogy más rovaroknál felfedezték.

A kutatók a kísérletekben a növények nedvét kiszippantó borsó levéltetveket kényszerítettek szabadesésre úgy, hogy a legádázabb ellenségüket, katicabogarakat helyeztek melléjük a levelekre.

Az ugrásokat és zuhanásokat rendre filmre vették, majd a felvételeket elemezték, és a mozgássorról matematikai modellt állítottak fel.

„Leginkább az volt rejtélyes számunkra, hogy a levéltetvek látszólag az égvilágon semmit sem tettek annak érdekében, hogy megfelelő helyzetbe tartsák magukat esés közben – idézte a vizsgálatokat kivonatosan ismertető LiveScience című szakportál Gal Ribakot, a Technion – Izraeli Technológiai Intézet kutatóját, a tanulmány társszerzőjét. – Ellenkezőleg, testük szinte végig ugyanabban a pozícióban maradt.”

A kutatók végül rájöttek, hogy a megoldás kulcsa a rovarok testformájában és lábuk elhelyezkedésében keresendő. Esés közben változatlan testtartást vesznek fel, lábaikat szétterpesztve kinyújtják. A zuhanás közben keletkező légáramlat aztán megfelelő pozícióba „navigálja” a testüket. A statikus hosszanti stabilitás jelensége a repülőgépek tervezésénél fontos tényező, mert lehetővé teszi, hogy a gépek egyenesen repüljenek a pilóta tevőleges beavatkozása nélkül.

A stabil zuhanási és talpra esési képesség bizonyosan hosszú evolúciós folyamat eredményeként alakult ki a levéltetveknél, hogy menekülhessenek a számukra biztos halált jelentő katicabogarak elől. A kutatók kíváncsiak voltak arra, vajon a rovarok meg tudják-e ismételni élő társaik bravúrját akkor is, ha már elpusztultak.
Meg tudták: a kísérletek több mint felében a döglött levéltetvek ugyanúgy a „hasukra” estek.

Forrás: MTI
Kép: ismeretlen szerző

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: