Testben utazó mikrobuborékokat fejlesztenek

Különleges mikrobuborékok fejlesztésén dolgozik a GE Global Research (GRC) kutatóintézet egyik ultrahangkutatója, Jason Castle: az aprócska, gázzal töltött, vörösvérsejt méretű gömböcskék képesek keringeni a véráramban, visszaverik a hanghullámokat és segítenek a szemcsés ultrahangfelvételek élesebbé tételében. „Amikor befecskendezed ezeket a mikrobuborékokat, az olyan, mintha valaki felkapcsolná a villanyt a szívben” – idézte... Tovább

Olasz juhászkutyák a megmentői az ausztráliai törpepingvineknek

Teljes siker koronázza ausztráliai állatvédők szokatlan, de a jelek szerint eredményes ötletét: évekkel ezelőtt olasz juhászkutyákat telepítettek be a földrészre egy kihalástól fenyegetett helyi pingvinfajta – a törpepingvinek – megmentésére a ragadozóktól. A program 2006-ban kezdődött, amikor egy pár maremma-abruzzói juhászkutyát költöztettek az Ausztrália déli tengerpartja közelében lévő sziklás Middle-szigetre abban a reményben,... Tovább

Hisztiznek a majmok, ha választás elé állítják őket

Hasonlóan a legtöbb emberhez, a csimpánzok érzelmi reakciói is intenzívek, ha a bukás kockázatával kell szembenézniük – derül ki a Duke Egyetem kutatóinak kísérletéből. A szakemberek olyan játékokat fejlesztettek ki az emberszabásúak számára, melyben jutalomfalatot nyerhetnek, ha jól választanak. Amelyik nem nyert, a vágyott banánszelet helyett egy darab uborkát kapott, közülük néhány erre olyasmit tett, ami az emberi düh majomváltozata... Tovább

Továbbra is titok övezi a holdi mágneses tér sorsát

A Hold a korábbi feltételezéseknél jóval hosszabb ideig, legalább 3,56 milliárd évvel ezelőttig rendelkezett a földihez hasonlóan erős mágneses térrel – állapították meg tudósok egy új tanulmányban, egyszersmind leszögezve: azt viszont továbbra sem tudják, hogy mikor és miért indult hanyatlásnak a jelenséget kiváltó belső dinamómechanizmus. A földi mágneses teret működtető „dinamóhatást” a bolygó fortyogó fémmagja generálja.... Tovább

Az úszáshoz való alkalmazkodás miatt nem tudnak repülni a pingvinek

A madarak, köztük a pingvinek nem lehetnek egyszerre kiváló úszók és repülők, mivel az úszáshoz való alkalmazkodás során gyengül repülési képességük – derítették ki egy nemzetközi tudóscsoport. Sok madárhoz hasonlóan, a pingvinek hosszú utat kell megtenniük táplálékszerző és szaporodási területük között. Ezt az utat úszva teszik meg, ahelyett, hogy repülnének. Ez a fáradságos út mindig fejtörésre késztette biológusokat: miért... Tovább

Gombahálózaton „beszélgetnek” a növények

Földalatti gombahálózaton értekeznek egymással a növények: képesek figyelmeztető jeleket küldeni a többieknek a rájuk telepedő levéltetvekről – fedezték fel brit kutatók. Az Aberdeeni Egyetem, a James Hutton Intézet és a Rothamstedi Kutatóközpont tudósainak meglátása szerint a növények olyan közönséges gombafajta közvetítésével „beszélgetnek”, mint a Mycorrhiza. Ez a gomba a zöld növényeken telepszik meg – azaz rendkívül... Tovább

Az ember és a kutya hatott egymás genetikai fejlődésére

A kutya nemcsak az ember legjobb barátja, hanem egy új kutatás szerint az evolúcióban is hűséges társa volt az évezredek során: a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejlődésükre. A Nature Communications című szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerzői feltárták, hogy a háziasított kutyák agya és emésztőszervrendszere sok szempontból hasonlóképpen alakult, mint az emberé. Meglátásuk szerint a közös környezet is hatást... Tovább

NASA: a Marsra lépést nem kerülheti el az ember

Nem kerülheti el az ember, hogy a 2030-as évek végéig a Marsra ne lépjen, az Egyesült Államok számára pedig ez még prioritás is – jelentette ki Charles Bolden, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) igazgatója egy washingtoni tudományos konferencián. Bolden hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a gazdaságilag szűkös idők ellenére továbbra is elkötelezett az űrkutatás határainak további tágítása mellett. „Egy Mars-misszió ma az emberiség... Tovább

Hazánkban folyamatosan nő a méhcsaládok és a méhészek száma

Magyarországon folyamatosan nő a méhcsaládok és a méhészek száma: az országban több mint 20 ezren foglalkoznak méhészettel, a méhcsaládok száma pedig meghaladta az egymilliót – közölte Gere Antal Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) mezőgazdasági főosztályának állattenyésztési szakreferense egy szakmai fórumon. Az eszmecserét a méhegészségügy témájáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a milánói Katolikus... Tovább

Új felfedezések az élet kialakulásának lehetséges módjáról

Amerikai kutatók új, az általánosan elfogadott nézettel ellentétes felfedezéseket tettek, amelyek közelebb vihetik a tudós társadalmat annak pontosabb megértéséhez, hogyan alakulhatott ki az élet a Földön. Az élet keletkezéséről kidolgozott elmélet szerint valószínűleg az összes élő sejtben megtalálható ribonukleinsavak (RNS) képezhették az „élet első molekuláit” a földgolyón. (Az RNS a DNS-hez hasonló polimer óriásmolekula,... Tovább