Egyre kevésbé szaporodik túl a pocok Európában

Egyre kevésbé szaporodnak túl a pocokpopulációk szerte Európában, amely komoly hatással lehet az érintett ökoszisztémákra – derült ki egy új tanulmányból. A növényevő pockok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a táplálékláncban. Számos ragadozónak szolgálnak zsákmányul és jelentős fogyasztói a növényzetnek. A múltban a pockoknál három-öt évente jelentősen megnőtt az egyedszám, majd hirtelen visszaesett az állomány. Az elmúlt... Tovább

Már heti 12 perc edzés is elég az egészséghez norvég kutatók szerint

Már heti 12 percnyi intenzív mozgás is elég ahhoz, hogy egészségesek és jó kondícióban maradjunk – állítják norvég kutatók. A 12 perces kemény edzést még csak nem is egy szuszra, hanem három részre osztva javasolják. Az uralkodó nézet és egészségügyi javallat szerint hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású – például élénk tempójú gyaloglás -, vagy 20 perc nagyon intenzív mozgás szükséges az egészség megőrzéséhez. A... Tovább

Drámaian csökkenhet a növények és az állatok természetes környezete a klímaváltozás miatt

Összezsugorodhat a növények több mint felének és az állatok egyharmadának a természetes környezete a globális felmelegedés hatására, ha a kormányok nem lépnek fel gyorsan az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport több mint 50 ezer fajt tanulmányozva világszerte. A brit, ausztrál és kolumbiai szakemberekből álló csoport szerint a növényi fajok 57 százaléka és az állatfajok... Tovább

Az anyatej segíthet feljebb jutni a társadalmi ranglétrán

Magasabbra juthatnak a társadalmi ranglétrán azok, akiknek gyermekkorban az anyatej jelentette a fő táplálékforrást – állapította meg egy új tanulmány. Az elemzés céljából 34 ezer, 1958-ban, illetve 1970-ben született brit állampolgár életútját vették górcső alá. A kutatók megkérdezték az érintett anyákat, vajon szoptatták-e – és ha igen, meddig – gyermeküket, majd összevetették a felmérésben részt vevők „társadalmi... Tovább

Az agyhullámok mintái felfedhetik az emberek múltját

Az emberi agy legalább huszonnégy órán át magán viseli a megelőzőleg átélt események lenyomatát – derítették ki tudósok, akik az eredmények alapján úgy vélik, hogy egy napon képesek lesznek arra is, hogy az agyhullámok vizsgálatával feltárják az érintett személy teljes múltját. Az izraeli Weizmann Intézet neurobiológiai részlegének munkatársai saját korábbi kutatásaikra támaszkodtak, amelyek az emberi agy folyamatos működésére irányultak.... Tovább

Az evőeszköz befolyásolhatja az étel ízének érzékelését

Az evőeszközök mérete, súlya, alakja és színe is befolyásolhatja, hogy az emberek miként érzékelik a velük elfogyasztott ételek ízét – állítják az Oxfordi Egyetem szakemberei. A Flavour című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei azt sugallják, hogy az agy már azelőtt véleményt alkot az ételről, mielőtt az a szájba kerülne, ez pedig a táplálkozás élményének egészét befolyásolja. A több mint száz résztvevő bevonásával... Tovább

Az immunrendszer a kulcs a regenerációs képességhez

Részben fellebbent a fátyol a kétéltűekhez tartozó szalamandra különös titkáról: ausztráliai tudósok megállapítása szerint az állat immunrendszerében rejtőzik a kulcs rendkívüli képességéhez, amellyel vissza tudja növeszteni gyakorlatilag teste bármely részét, beleértve végtagjait, izmait, gerincét, agy- és szívszövetét. Az amerikai tudományos akadémia Proceedings of the National Academy of Sciences című, legfrissebb kiadványában közzétett... Tovább

Miért vonyítanak a kutyák?

A tudósok számára mindmáig némileg rejtély, hogy valójában miért vonítanak a kutyák: egy biztos, részben őseik okolhatók ezért a szokásért. Akinek van kutyája, tapasztalhatja, hogy a szirénázó autó süvítésére vagy, mert valamelyik ebtárs a közelben rázendített, az övé is keservesen vonítani kezd. A magyarázat nem abban rejlik, hogy a fülét esetleg sértik a zavaró hangok, a hajlamot távoli ősétől, a farkastól örökölte. Az ugatáshoz... Tovább

A patkányok kettős világlátása

A patkányok futás közben két szemüket függőlegesen is, vízszintesen is ellenkező irányban mozgatják. A szemmozgás iránya az állat fejének helyváltoztatásától függ. A felfedezésre nagy sebességű, miniatűr kamerák és viselkedéskövetők segítségével jutottak a németországi Tübingenben lévő Max Planck Biológiai Kibernetikai Intézetének tudósai. A szakemberek mindkét látómező elemzése után kizárták, hogy a patkányok egyetlen képpé... Tovább

Miért alszanak a virágok?

Miért alszanak a virágok? Nem azért, mert fáradtak, és még csak nem is azért, mert álmosak – a legtöbb tudós szerint éppen hogy azért, mert kellőképpen fejlettek. Ha valaki késő este kertben sétál, feltűnhet neki, hogy bizonyos virágok az emberekhez hasonlóan nyugovóra térnek naplemente után. Éjszakára a tulipánok és a mályvacserjék éppúgy bezárkóznak, mint a piros gyűszűvirágok vagy a kikericsek. A kutatók szerint természetes viselkedés... Tovább