Mi a jó a simogatásban?

A tudósok mindig mindenre keresik a lehetséges válaszokat. Most arra próbáltak meg rájönni, hogy miért kedvelik az emlősök, és persze az emberek is ha simogatják őket. Kutatásaik során arra a következtetésre jutottak, hogy ez egy szükséglet miatt alakulhatott ki. Az, hogy a simogatás kellemes érzést kelt, abból a szükségletből fejlődhetett ki az evolúció során az emlősöknél – legyen szó macskákról, kutyákról, majmokról vagy emberekről... Tovább

A csimpánzok rövidtávú memóriája jobb az emberénél

A csimpánzok talán okosabbak, mint gondolnánk, a rövidtávú memóriájuk legalábbis jobb az emberénél – állítja egy japán kutató. A Kiotói Egyetem Főemlőskutató Intézetének tudósa, Macuzava Tecuro az Amerikai Tudományos Ismeretterjesztő Társaság (AAAS) bostoni kongresszusán ismertette kutatásait. A videón is bemutatott kísérletben az Ajumu nevű csimpánz figyelemre méltó képességről tett tanúbizonyságot. Egy képernyőn véletlenszerűen... Tovább

A levéltetvek is talpra esnek

Repülni ugyan nem tudnak, de talpra esnek, mint a macskák – állapították meg kutatók a levéltetvekről. A Current Biology cím szaklap e heti számában megjelent tanulmány szerint a megfigyelések során a borsó levéltetvek (Acyrtosiphon pisum) az esetek kilencvenöt százalékában hassal lefelé, a lábukon állapodtak meg, valahányszor leestek egy levélről vagy ágról. Tették ezt annak ellenére, hogy nem rendelkeznek semmiféle különleges “tartozékkal”,... Tovább

A farkaskölykök felfedezőbbek mint háziasított fajtársaik

A farkaskölykök előbb kezdik felfedezni környezetüket, mint a kutyák. Bár genetikailag a két faj nagyon hasonló, és érzékszerveik is hozzávetőleg egy időben fejlődnek ki, a farkaskölykök jóval előbb kezdik felfedezni a környezetüket, mint a kutyák – állapította meg egy amerikai fejlődésbiológus. Véleménye szerint ez a “szocializálódási” különbség lehet a magyarázata annak, hogy a farkasok miért maradnak vadak, szemben a... Tovább

Orrukból vett sejtek átültetésével tettek járóképessé bénult kutyákat

Hátsó lábukra baleset miatt lebénult kutyákat tettek járóképessé brit kutatók az állatok orrnyálkahártyájából vett sejtek tenyésztésével, majd gerincükbe fecskendezésével – tette közzé a Brain című szakfolyóirat. A Cambridge-i Egyetem kutatói óvatosan optimisták azzal kapcsolatban, hogy a technikát emberek kezelésére is használhatják a jövőben. Hasonló kísérleteket eddig csak laboratóriumi állatokon végeztek, ez volt az első eset,... Tovább

A krokodil állkapcsa érzékenyebb, mint az ember ujjbegye

Az aligátorok és krokodilok állkapcsának vonalában elhelyezkedő aprócska dudorok érzékenyebbek, mint az emberi ujjbegy – állapították meg amerikai kutatók. A hüllők állkapcsának érzékeny bőre egyaránt lehetővé teszi, hogy utódjaikat a legnagyobb gyengédséggel szájukban hordozzák, ahogyan azt is, hogy egy pillanat alatt kettéroppantsák zsákmányukat – számoltak be a Journal of Experimental Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban. “Amint... Tovább

A fekete mamba mérge jobb fájdalomcsillapító lehet a morfiumnál

A fekete mamba mérgében olyan fehérjék találhatók, amelyek a morfiumhoz hasonló hatékonysággal blokkolják az áldozatban a fájdalomérzetet, ám kevesebb a mellékhatásuk – számoltak be megállapításukról francia kutatók a Nature tudományos magazinban. A kígyóméreg fehérjékre, a mambalginokra akkor bukkantak rá, amikor a morfiumhoz hasonló ópiátok helyettesítésére kerestek hatóanyagokat. Az ópiátokkal szemben ugyanis igen sok páciensnél... Tovább

Evolúciós okok miatt szeretik a kutyák a csontot

Törzsfejlődési okok miatt szeretik a kutyák a csontot – derítették ki kolumbiai tudósok, akik kutatási eredményeiket az Ottawában rendezett evolúciós biológiai kongresszuson ismertették. A Kolumbiai Nemzeti Egyetem kutatói Joao Munoz-Doran vezetésével megalkották a kutyafélék (Canidae) “családfáját”, feltérképezve a több mint háromszáz ismert faj közötti rokoni kapcsolatokat – olvasható a BBC hírei között. “Nagyon... Tovább

Vadon élő állatok segítik a betegségek jobb megértését

Oregon állam északkeleti részén, fenn a Wallowai-hegységben kutatók Raina K. Plowright vezetésével megbéklyóztak egy csapat vastagszarvúnak is nevezett kanadai vadjuhot, hogy vérmintát, orrukból és torkukból pedig váladékot vegyenek tőlük. A vastagszarvú juhok orrüregének vizsgálata az egyik módszere a születőben lévő öko-immunológiának, amelynek célja a vadon élő állatok immunrendszerének jobb megértésén keresztül eljutni az emberi immunrendszer... Tovább

Harcművészként éli túl a szúnyog a záporozó esőcseppeket

A szúnyognak a esőcseppek hullása nagyjából annyit tesz, mintha az emberre autók potyognának az égből. Egy új kutatás azt mutatta meg, hogy a vérszívó rovar teste könnyűségének és taktikájának köszönheti megmenekülését a záporozó esőben. A szúnyog teste olyan könnyű, hogy az esőcsepp nem loccsan szét rajta – állapították meg a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS legfrissebb számában. Ehelyett a szúnyog testével... Tovább