Gének befolyásolják, hogy barátkozik a kutya az emberrel

A “szeretethormon” érzékelésének genetikai háttere is befolyásolja, hogyan barátkozik a kutya az emberrel, mennyire próbál szeretett gazdája közelében maradni különböző helyzetekben – állapította meg egy magyar kutatócsoport. A génváltozatok a kutyafajták eltérő magatartására is magyarázatot adhatnak. A kutyák emberrel kapcsolatos társas viselkedését befolyásolja, hogy a szeretethormonnak is nevezett oxitocinnal kapcsolatos fehérje... Tovább

Hihetetlen távolságot tett meg egy Nagy-Britanniában megjelölt denevér

Először született tudományos feljegyzés olyan denevérről, amely Nagy-Britanniából indulva átszelte az Északi-tengert. A durvavitorlájú törpedenevért (Pipistrellus nathusii) a délnyugat-angliai Bristol közelében fekvő Blagdonban jelölték meg, és az apróságra később mintegy 600 kilométerrel arrébb, Hollandiában bukkantak rá. Az állat már elpusztult, de azonosítógyűrűje segíthet megoldani a kutatóknak egy régi rejtélyt – írta a BBC. A... Tovább

Több mint 30 méteres jégfalakra kényszerülnek az antarktiszi pingvinek

Valószínűleg a felmelegedés miatt megváltozott körülmények miatt megszokott költési területeiket elhagyva több mint 30 méteres jégfalakra kényszerülnek az antartkiszi császárpingvinek – állapította meg egy brit tanulmány. A gravitációt meghazudtoló madárköltözést a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tudósai észlelték műholdfelvételeken, amelyeken négy kolónia vonulása volt nyomon követhető – idézte a The Guardian online kiadása... Tovább

Az oncillával rokon új vadmacskafajt azonosítottak Brazíliában

Az oncillával rokon új macskafajt azonosított Brazíliában genetikai elemzés segítségével egy nemzetközi kutatócsoport. A brazil trópusi esőerdőkben élő oncillának, más néven tigrismacskának valójában nem egy, hanem két faja él egymás mellett – tudósított a BBC hírportálja a Current Biology című szaklapban közzétett tanulmányról. A kutatók a DNS-szekvenciák összehasonlításával mutatták ki, hogy evolúciós szempontból két külön... Tovább

A felmelegedés hatására kétszer is csökkent az emlősök testmérete

A több mint 50 millió évvel ezelőtt lezajlott globális felmelegedési hullámok hatására kétszer is csökkent az emlősök testmérete, méghozzá jelentősen – állapították meg amerikai egyetemi kutatók, akik nem tartják kizártnak, hogy hasonló jelenség következhet be a mostani, ember okozta klímaváltozás nyomán is. A tudósok már korábban felfedték, hogy a hozzávetőleg 55 millió évvel ezelőtti, mintegy 160 ezer évig tartó felmelegedési... Tovább

Az emberekhez hasonlóan “vigasztalják” egymást a fiatal emberszabású majmok

A “szociálisan érzékenyebb” fiatal bonobók (emberszabású majomfaj – Pan paniscus) hajlamosabbak arra, hogy átöleljék és megnyugtassák a felzaklatott állapotban lévő kortársaikat – derült ki egy új tanulmányból, amely az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) látott napvilágot. A Kongói Demokratikus Köztársaság egyik természetvédelmi területén vizsgálódó kutatók szerint azok a bonobók is hajlamosabbak voltak... Tovább

A hosszúszárnyú bálnák a téli hónapokat is a Déli-sark közelében töltik

A déli féltekén élő hosszúszárnyú bálna, vagy más néven púpos bálna (Megaptera novaeangliae) populációnak csupán egy része vándorol az Egyenlítőhöz az antarktiszi nyár végén, az állomány néhány egyede a téli hónapok alatt is a déli sarkvidék vizeiben marad – állapították meg az Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet biológusai és fizikusai. Felfedezésükről a PLOS ONE című tudományos folyóiratban számoltak be a kutatók,... Tovább

Az anyagi jólét befolyásolja a majmok kockázatvállalását

A Sydney Egyetem Közgazdasági Karának kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a főemlősök közül a “jobb anyagi helyzetűek” hajlamosabbak kockázatot vállalni, ami arra utal, hogy evolúciós gyökerei vannak az ember jóléttől függő kockázatvállalásának – idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt. “Jóval a pénz feltalálása előtt kialakult... Tovább

A krokodilok alkalomadtán gyümölcsöt is esznek

Húsban gazdag étrendjét olykor gyümölcsökkel színesíti a mississippi aligátor (Alligator mississippiensis) és még vagy egy tucatnyi másik krokodilfaj – derült ki az amerikai Vadvédelmi Társaság (Wildlife Conservation Society, WCS) új tanulmányából. Az eredmények új betekintést engednek az olykor hatalmas territóriummal bíró krokodiloknak az erdő-regenerációjában játszott lehetséges szerepébe, amely a gyümölcsök megemésztésén és magjaik... Tovább

A kevesebb tengeri jég miatt több fóka vetődik az amerikai partokra

A kevesebb tengeri jég miatt jelentősen megnövekedett az észak-amerikai partokra vetődő grönlandi fókák száma. A grönlandi fókák (Pagophilus groenlandicus) a Kanada keleti partjainál úszó jégtáblákon párosodnak és nevelik kicsinyeiket a tavasz folyamán, majd észak felé indulnak, ahogy a víz melegedni kezd. Ma már azonban egyre több fóka vetődik partra az Egyesült Államok keleti partvidékén, egészen Észak- és Dél-Karolina államokig bezárólag,... Tovább