A borneói orangutánok időről időre lejönnek a fákról, és a talajon mozognak

A borneói orangutánok (Pongo pygmaeus) időről időre lejönnek a fákról, és meglepően hosszú időt töltenek a talajon táplálékgyűjtéssel vagy “utazással” – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az emberszabásúak viselkedése az élőhelyük megváltozásához való alkalmazkodás jele lehet. A kanadai Simon Fraser Egyetemen dolgozó Brent Loken és az amerikai University of Wisconsin-Oshkosh kutatója, Stephanie Spehar Borneó Kelet-Kalimantán... Tovább

A pókok sokkal jobban félnek az embertől, mint fordítva

A pókok sokkal jobban félnek az embertől, mint fordítva: ezért is van az, hogy lényegesen kevesebb a valódi pókcsípés, mint azt általában hiszik. Az emberek többsége libabőrös lesz, ha csak megpillant egy pókot, pedig annak az esélye, hogy az ízeltlábú állat megmarja, kutatások szerint sokszorosan kisebb, mint feltételezik. Ráadásul amit az emberek “pókcsípéseknek” gondolnak, javarészt nem is azok, hanem más ízeltlábúaktól –... Tovább

Egyre kevésbé szaporodik túl a pocok Európában

Egyre kevésbé szaporodnak túl a pocokpopulációk szerte Európában, amely komoly hatással lehet az érintett ökoszisztémákra – derült ki egy új tanulmányból. A növényevő pockok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a táplálékláncban. Számos ragadozónak szolgálnak zsákmányul és jelentős fogyasztói a növényzetnek. A múltban a pockoknál három-öt évente jelentősen megnőtt az egyedszám, majd hirtelen visszaesett az állomány. Az elmúlt... Tovább

Miért vonyítanak a kutyák?

A tudósok számára mindmáig némileg rejtély, hogy valójában miért vonítanak a kutyák: egy biztos, részben őseik okolhatók ezért a szokásért. Akinek van kutyája, tapasztalhatja, hogy a szirénázó autó süvítésére vagy, mert valamelyik ebtárs a közelben rázendített, az övé is keservesen vonítani kezd. A magyarázat nem abban rejlik, hogy a fülét esetleg sértik a zavaró hangok, a hajlamot távoli ősétől, a farkastól örökölte. Az ugatáshoz... Tovább

A patkányok kettős világlátása

A patkányok futás közben két szemüket függőlegesen is, vízszintesen is ellenkező irányban mozgatják. A szemmozgás iránya az állat fejének helyváltoztatásától függ. A felfedezésre nagy sebességű, miniatűr kamerák és viselkedéskövetők segítségével jutottak a németországi Tübingenben lévő Max Planck Biológiai Kibernetikai Intézetének tudósai. A szakemberek mindkét látómező elemzése után kizárták, hogy a patkányok egyetlen képpé... Tovább

Olasz juhászkutyák a megmentői az ausztráliai törpepingvineknek

Teljes siker koronázza ausztráliai állatvédők szokatlan, de a jelek szerint eredményes ötletét: évekkel ezelőtt olasz juhászkutyákat telepítettek be a földrészre egy kihalástól fenyegetett helyi pingvinfajta – a törpepingvinek – megmentésére a ragadozóktól. A program 2006-ban kezdődött, amikor egy pár maremma-abruzzói juhászkutyát költöztettek az Ausztrália déli tengerpartja közelében lévő sziklás Middle-szigetre abban a reményben,... Tovább

Hisztiznek a majmok, ha választás elé állítják őket

Hasonlóan a legtöbb emberhez, a csimpánzok érzelmi reakciói is intenzívek, ha a bukás kockázatával kell szembenézniük – derül ki a Duke Egyetem kutatóinak kísérletéből. A szakemberek olyan játékokat fejlesztettek ki az emberszabásúak számára, melyben jutalomfalatot nyerhetnek, ha jól választanak. Amelyik nem nyert, a vágyott banánszelet helyett egy darab uborkát kapott, közülük néhány erre olyasmit tett, ami az emberi düh majomváltozata... Tovább

Párt talált és fészket rakott Rudolf, a mentett parlagi sas

Párt talált, majd néhány napja költésbe is kezdett Rudolf, a súlyos mérgezésből felgyógyult parlagi sas, amelyet még márciusban engedtek szabadon a Hortobágyon. Rudolf februárban került erős mérgezéses tünetekkel a szakemberekhez: a Helicon Life+ programban együttműködő szervezetek gyors segítségének köszönhetően megmenekült a pusztulástól – adott tájékoztatást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Rudolf felnőtt... Tovább

A hangyák előre megérzik a földrengést

A hangyák előre megérzik a földrengést, jóllehet ennek ára az, hogy csapnivalóan választják ki lakóhelyüket – hangzott el az Európai Földtudományi Szövetség bécsi éves közgyűlésén. Gabriele Berberich, a Duisburg-Esseni Egyetem kutatója csapatával három éven át tanulmányozta az erdei vöröshangyák viselkedését Németországban. Arra az eredményre jutottak, hogy az apró, szorgalmas rovarok előszeretettel építik ki fészküket vetődések... Tovább

Az öngyógyítás nagymértékben elterjedt az állatok körében

Lényegesen elterjedtebbek az öngyógyítás különböző formái az állatok körében, mint korábban gondolták – állítja Mark Hunter, a Michigani Egyetem ökológusa, aki szerint a jelenség tanulmányozásával hasznos következtetésre lehet jutni az emberre nézve is. Az állatok részben ösztönös, részben tanult módon kezelik az őket megtámadó nyavalyákat. A csimpánzokról évtizedek óta tudják, hogy betegség esetén gyógyító hatású növényeket... Tovább