A rendszeres alvás a tanulás kulcsa

Az ember fejlődésének korai szakaszában a hosszú alvás a kulcsa mind a tanulásnak, mind az emlékezésnek – írja a BBC. Az angliai Sheffieldi és a bochumi Ruhr Egyetem kutatói közösen 216 egyévesnél fiatalabb csecsemővel végeztek vizsgálatokat. Az eredmények szerint a babák képtelenek voltak visszaemlékezni az újonnan megtanult feladatokra, amennyiben a tanulást nem követte egy kiadós alvás. A tudósok szerint ezért a tanulásra a legjobb idő... Tovább

A fákon éltek a legkorábbi főemlősök

A korábbi elképzelésekkel ellentétben fákon élt az első főemlős, a Purgatorius – erre a következtetésre jutottak a Yale Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS online kiadásában számoltak be. A Purgatorius az emlősök (Mammalia) osztályához és a főemlősök (Primates) rendjéhez tartozó kihalt nem, amelynek legkorábbi fosszilis maradványai a röpképtelen dinoszauruszok kihalását... Tovább

A világ legmagasabban vándorló madarának titka

A Bangori Egyetem vezette kutatócsoport nyomon követte a ludak útját és felfedezte, miért mozognak úgy, ahogy a hullámvasút: újra és újra felemelkednek, majd a visszatérnek a talaj közelébe – tudósított a BBC a Science tudományos lapban megjelent tanulmányról. Az indiai lúd (Anser indicus) képtelennek tűnő tulajdonságaival évtizedek óta elkápráztatja a biológusokat: olyan szélsőséges magasságban száll, ahol a tengerszinten mért oxigénnek... Tovább

Nem valószínű, hogy az üstökösök hozták a vizet a Földre

Nem valószínű, hogy az üstökösök hozták a vizet a Földre – ez derül ki a Rosetta űrszonda frissen publikált méréseiből. A tudósok azt állapították meg, hogy az üstökös jeges felszínén található víz különbözik a földitől – idézte a The Daily Telegraph a Science tudományos lapban publikált tanulmányt. Az eredmény kétségeket támaszt azzal az elmélettel szemben, mely szerint a Föld vizének nagy része üstökösök becsapódásaival... Tovább

A vikingek családostul keltek útra

A vikingek családostul keltek útra – bizonyították genetikai vizsgálatokkal az Oslói Egyetem kutatói, akik eredményeiket a The Royal Society folyóiratában, a Philosophical Transactions B legújabb számában ismertetik. A vikingek portyáik, hódító hadjárataik során messze elmerészkedtek – eljutottak Észak-Amerikába, benépesítették Izlandot, Északnyugat-Európa számos pontján alapítottak településeket. A közfelfogás szerint kizárólag... Tovább

A véltnél sokkal több lehet a föld mélyén a legősibb vízből

A korábban véltnél sokkal több, mintegy 11 millió köbkilométer lehet a föld kérgében a legősibb vízből. A talán több milliárd éves víz a talaj alatt sok kilométeres mélységben található – derül ki egy kanadai kutatásból. A kutatók becslése szerint az ősi víz több, mint a Föld összes folyójában, tavában és mocsarában lévő víz együttvéve – tudósított a BBC hírportálja az Amerikai Geofizikai Egyesület konferenciáján bemutatott... Tovább

A szegények ókori temetőjét tárják fel a Fajjúm-oázisban

A szegények ókori temetőjét tárják fel a Kairótól 80 kilométerre délnyugatra lévő Fajjúm-oázisban amerikai régészek, akiknek becslései szerint a nekropoliszban közel egymillió múmiát temettek el. Az utahi Brigham Young Egyetem kutatói harminc éve tárnak fel egy piramist, valamint a Fag el-Gamousz nekropoliszt, ahol a római korban és a Bizánci Birodalom idején, a Kr.u. 1. és 7. század között temetkeztek a helybéli nincstelenek – olvasható... Tovább

A sötét anyagra utaló első jeleket regisztrálhatták svájci és holland kutatók

Első ízben sikerült svájci és holland tudósoknak a sötét anyag létére utaló jeleket regisztrálni, a nemzetközi kutatócsoport eredményeit a Physical Review Letters című folyóirat jövő heti számában teszi közzé. A sötét anyag, amely a világegyetem tömegének 23 százalékát adja, olyan anyagfajta, amely közvetlenül nem figyelhető meg csillagászati módszerekkel, jelenlétére csupán a látható anyagra és a kozmikus háttérsugárzásra kifejtett... Tovább

A keselyük a bélbaktériumoknak köszönhetően lehetnek dögevők

A döghús rendszeres fogyasztása az állatok többsége számára végzetes lenne, nem így a keselyűknek, amelyek különleges bélflórájuknak köszönhetően “csemegézhetnek” büntetlenül a bomló tetemekből – derítették ki dán és amerikai kutatók, akik eredményeiket a Nature Communications folyóirat legfrissebb számában ismertetik. Mind az Egyesült Államokban honos újvilági keselyűformák hét faja, mind az Európában, Ázsiában és... Tovább

A hazai farkasokért fogtak össze

A farkasok védelméért fogott össze a hazai természetvédelem két kulcsszereplője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szervezete, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI). A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot tett a Budakeszi Vadasparkban, amely maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében – olvasható a... Tovább