Egy egészséges ember tízezer mikroorganizmussal osztozik testén

Először azonosították amerikai kutatók, hogy normális körülmények között hány mikroorganizmus faj él egy egészséges ember testén. A Nature tudományos magazin legfrissebb számában és a nyílt hozzáférésű Public Library of Science című tudományos folyóiratban tették közzé azokat a tanulmányokat, amelyek az emberi mikrobiom “népszámlálási” eredményét ismertetik. Ezek szerint az emberrel több mint 10 ezer mikrobafaj él együtt, amelyeknek... Tovább

Harcművészként éli túl a szúnyog a záporozó esőcseppeket

A szúnyognak a esőcseppek hullása nagyjából annyit tesz, mintha az emberre autók potyognának az égből. Egy új kutatás azt mutatta meg, hogy a vérszívó rovar teste könnyűségének és taktikájának köszönheti megmenekülését a záporozó esőben. A szúnyog teste olyan könnyű, hogy az esőcsepp nem loccsan szét rajta – állapították meg a kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS legfrissebb számában. Ehelyett a szúnyog testével... Tovább

Akiknek kedvező lehet az éghajlatváltozás

Nem csak vesztesei vannak az éghajlatváltozásnak az élővilágban: bár a felmelegedés számos fajnak okoz komoly gondot, vannak, amelyek profitálnak belőle, köztük egy Nagy-Britanniában élő lepke is. A növekvő szén-dioxidszint miatt egyre savasabb óceánok a halak és a meszes vázú állatok életét nehezítik meg, egyes növények élettere – például az Alpokban – be fog szűkülni a közeljövőben. Az Ázsiából származó tigrisszúnyog... Tovább

A különböző ízek intenzitása másként változik a hőmérséklettel

Hogy jobban ízlik-e egy ital jéghidegen, mint szobahőmérsékleten, az attól is függ, hogy milyen ízek dominálnak benne. Kanadai kutatók azt vizsgálták, hogy különböző típusú ízek érzékelésének intenzitása miként változik a hőmérséklettel, és milyen egyéni variációk vannak benne. Vannak olyan, az átlagostól eltérő ízérzékelésű emberek, akiknél a hőmérséklet étel nélkül, önmagában is ízt vált ki. Nyelvük egyes területeinek hűtése... Tovább

Hangzavarból is kiszűri agyunk a nekünk fontos hangokat

Hangzavarban is arra az egy beszélőre összpontosít agyunk, akire kíváncsiak vagyunk, ami arra utal, hogy az észlelésnél nemcsak az számít, amit érzékszerveink közvetítenek, hanem az is, hogy milyen elvárásokkal kezdtük az észlelést. Önkéntesek agyának letapogatásával vizsgálták kutatók, hogy miként oldjuk meg az úgynevezett koktélparti-problémát, hogyan kezeli agyunk a hangzavart. Nima Mesgarani, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatója... Tovább

Genetikai jellemzők lehetnek az élőlények “vonalkódjai”

Az árukhoz hasonló azonosítókat igyekeznek német kutatók készíteni genetikai markerekből, hogy a fajok azonosítása sokkal rövidebb időt vegyen igénybe – olvasható a ScienceDaily.com című online tudományos magazinban. Az “Élet Német Vonalkódja” – vagyis angol nevének rövidítésével a GBOL – projekt lényege, hogy a zoológusok és botanikusok hatékonyabban azonosíthassák – az elsősorban domesztikált – fajokat. “Az... Tovább

A szociális stressz főemlősöknél megváltoztatja a génkifejeződést

A balszerencse biológiája – A szociális státusz a génkifejeződésen keresztül befolyásolja az egészséget Az alacsony társadalmi státuszhoz rossz egészség társul – számos tanulmány jutott erre a megállapításra, a háttérben lévő biológiai okok pedig mostanában kezdenek tisztázódni. Amerikai kutatók friss eredményei szerint közel ezer gén működésére van jelentős hatással az, hogy egy főemlős éppen milyen társadalmi státuszt foglal... Tovább

A szuper erős hernyóselyem

Amerikai kutatók olyan génmódosított hernyókat hoztak létre, amelyek az eddiginél jóval erősebb selyemszálat azaz szuper erős selymet gyártanak. A Wyomingi Egyetem munkatársainak célja, hogy a selyemhernyók által így létrehozott szál legalább olyan erős legyen, mint a pókselyem. Ha ugyanis a súlyarányokat is figyelembe vesszük, a pókselyem erősebb az acélnál. A selyem kereskedelmi mennyiségű gyártásához azonban lehetetlen a pókokat farmon nevelni,... Tovább

Megtalálták az emberi molekuláris kapcsolót

Megtalálták a molekuláris kapcsolót, amely az immunrendszert riasztja vírusfertőzésnél. Francia kutatóknak sikerült azonosítaniuk azt a molekuláris kapcsolót, amely a retrovírusok behatolásakor elindítja a veleszületett immunválaszt testünkben – írta közleményében az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium, az EMBL (www.embl.org). Egy banktrezorhoz hasonlóan a sejteknek is megvan a maguk érzékelő- és riasztórendszerük, amely észleli... Tovább

Az ember precíz ütemterv alapján készül

Svájci kutatók derítették ki, hogy az élőlények pontos ütemterv szerint jönnek létre. Az embrió alakja 48 órán belül alakul ki, emeletenként alulról felfelé haladva. Denis Duboule és Danil Noorermeer, a Lausanne-i Műszaki Főiskola és a Genfi Egyetem kutatói felfedezése szerint az ember mintegy harminc vízszintes szakaszból áll, ami többé-kevésbé megfelel a csigolyák számának. Másfél óránként új emelet készül el az embrión belül. A nyaki,... Tovább