Kóstolásra került az első, laboratóriumban tenyésztett hússal töltött hamburger

Az első, laboratóriumban, őssejtből tenyésztett hússal töltött zsemlét a héten szolgálták fel Londonban. A lombikban tenyésztett hús fejlesztői azt remélik, találmányuk megmutatja, hogyan lehet kielégíteni a globális fehérjeigényt hatalmas csordák legeltetése és levágása nélkül. A 31 grammnyi hús prototípusa háromezer vékony csíkból készült, amelyeket egy tehén őssejtjeiből állítottak elő, a „gyártás” összesen 250 ezer... Tovább

Jobb- vagy balkezűek a molekulák?

Új módszert dolgoztak ki amerikai tudósok a molekulák „jobb- vagy balkezűségének” a megállapítására: az eljárás nemcsak a tudósok munkáját könnyítheti meg, hanem előmozdíthatja nanoméretű anyagok, optikai érzékelők és új gyógyszerek kifejlesztését is. A biológiában alapfontosságú az úgynevezett jobb- és balkezes molekulák megkülönböztetése. Az élőlények kizárólag balkezes molekulákból épülnek fel, de az eltérés érzékelhető... Tovább

Hogyan alszanak a fókák úgy, hogy agyuk egyik fele ébren van?

A tudósok egy újabb biológiai csodát fedeztek fel, és ez további kutatásokra sarkalja őket , hogy az ismeretlen rejtélyre végre fényt deríthessenek, hogy hogyan és miért alszunk? Azonosították amerikai és kanadai kutatók azt a vegyületet, amely képessé teszi a fókákat arra, hogy alvás közben agyuk egyik fele ébren maradjon. A Journal of Neuroscience című folyóiratban közzétett tanulmány némileg megvilágítja azt a biológiai mechanizmust, amelynek... Tovább

Bonyolult génhálózat irányítja az élő szervezet stresszre adott válaszát

Egy baktériummodellen vizsgálódva állították össze amerikai kutatók azt a bonyolult génhálózatot, amely meghatározza, hogy milyen választ ad az élő szervezet a stresszhatásra, és ez milyen mutációkat eredményez. A Science tudományos magazinban közzétett tanulmányában Susan Rosenberg és kutatócsapata több évtized munkája alapján leírta annak az összetett génhálózatnak a túlnyomó részét – összesen 93 gént -, amely a stresszelt sejtekben... Tovább

Ecetmuslicákban találták meg a gyengéd érintés titkát

Ecetmuslicák vizsgálatával, lárváik cirógatásával tárták fel a legalapvetőbb, mégis legkevésbé ismert emberi érzékelés, a gyengéd érintés molekuláris alapjait amerikai kutatók. A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban ismertették megállapításaikat, amelyekben azonosították az érintést közvetítő kulcsmolekulát ecetmuslica modellben. A gyengéd érintés érzékelése igen korán... Tovább

Orrukból vett sejtek átültetésével tettek járóképessé bénult kutyákat

Hátsó lábukra baleset miatt lebénult kutyákat tettek járóképessé brit kutatók az állatok orrnyálkahártyájából vett sejtek tenyésztésével, majd gerincükbe fecskendezésével – tette közzé a Brain című szakfolyóirat. A Cambridge-i Egyetem kutatói óvatosan optimisták azzal kapcsolatban, hogy a technikát emberek kezelésére is használhatják a jövőben. Hasonló kísérleteket eddig csak laboratóriumi állatokon végeztek, ez volt az első eset,... Tovább

A zsírsejtek az agy „óramolekuláira” hatva befolyásolják az étvágyat

Amerikai kutatók egérkísérletekben megmutatták, hogy az „óramolekulát” kódoló gén hiánya a zsírsejtben az agyi molekuláris óra termelődésére hatva felborítja az állatok étkezési rendjét, ami elhízáshoz vezet. A Nature Medicine című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmányukban, amelyben azzal foglalkoztak, hogy a zsírsejtek miként jelzik az agynak az általuk tárolt többletenergia szintjét, olyan génmódosított egerekkel dolgoztak... Tovább

Új illatot fedeztek fel: itt a „fehér szag”

A fehér zaj mintájára fehér szagnak is nevezhető az izraeli kutatók által elsőként azonosított új illat, amelyről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben számoltak be. Ahogyan a fehér zaj sok különböző hangfrekvencia keveréke, a fehér fény pedig sok eltérő hullámhossz elegye, úgy a fehér szag (olfaktorikus fehér) sok különböző illatos vegyület eredője, amely csak laboratóriumban állítható össze. Valójában a fehér szaghoz... Tovább

Gyilkos növény segíthet a sebgyógyulásban

A húsevő harmatfű (Drosera-nemzetség) fajai egy amerikai kutatás szerint némi ravaszsággal a jövőben számos orvosi eljárás során segíthetnek az emberen. A harmatfű elnevezése rendkívül találó: a növény minden levelét szőrszerű szálak borítják, amelyeknek a végén egy apró csepp fénylik, mintha a reggeli harmat maradt volna a növényen. Ezek a cseppek azonban korántsem olyan ártalmatlanok, mint a harmat: a csillogó nedv erős ragasztó, amely... Tovább

A krokodil állkapcsa érzékenyebb, mint az ember ujjbegye

Az aligátorok és krokodilok állkapcsának vonalában elhelyezkedő aprócska dudorok érzékenyebbek, mint az emberi ujjbegy – állapították meg amerikai kutatók. A hüllők állkapcsának érzékeny bőre egyaránt lehetővé teszi, hogy utódjaikat a legnagyobb gyengédséggel szájukban hordozzák, ahogyan azt is, hogy egy pillanat alatt kettéroppantsák zsákmányukat – számoltak be a Journal of Experimental Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban. „Amint... Tovább