A tengerek óriásait veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék

A tengerek óriásait, a bálnákat, cápákat, rájákat veszélyeztetik a műanyag mikroszemcsék, naponta akár több százat is lenyel belőlük némely egyed – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. A mikroszemcsék öt milliméternél kisebb műanyagdarabkák, melyek az óceánok és tengerek élővilágát veszélyeztetik. A tudósok olyan kutatásokat sürgetnek, amelyek kimutatják a műanyag mikroszemcsék hatását az úgynevezett szűrögető állatokra,... Tovább

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára a földtörténet eddigi tömeges kihalásai

Komoly tanulságokkal szolgálhatnak a jelenkor számára, különösen a természetvédelmi erőfeszítésekre vonatkozóan a földtörténet eddigi tömeges kihalásai – figyelmeztetnek a kutatók. A Nature Communications című folyóiratban közölt tanulmány készítői a Pangea nevű szuperkontinens – amelyből a lemeztektonikai mozgások révén kivált minden mai kontinens – biológiai sokféleségének hosszú távú változásait elemezték –... Tovább

Magyar madarászok a fülemülesitke után kutatnak Albániában

Kéthetes expedícióra indulnak magyar madarászok azzal a céllal, hogy feltérképezzék Albánia megmaradt nádasait a fülemülesitke után kutatva – közölte a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület. A 2016-os felmérések alapján Albánia fontos vonuló és telelő területe a sitkének. Mivel a balkáni költőállomány az 1980-as évekre felmorzsolódott, természetvédelmi vonatkozású akcióba kezdett az albán madártani egyesület, az Albanian Ornithological... Tovább

A telihold és a meleg tengervíz vonzza tömegével a medúzákat az izraeli partokhoz

A telihold és a Földközi-tenger vízének melegedése vonzza évről évre a medúzarajokat az izraeli partokhoz – állapították meg a Haifai Egyetem kutatói. Az egyetem szakembereinek vizsgálata azt mutatta, hogy a kocsonyás állagú állatok akkor érkeznek tömegével az izraeli partokhoz, amikor a tengervíz hőmérséklete 28,2 és 30 Celsius-fok között mozog, valamint telihold van – írta a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli újság internetes... Tovább

Megfeleződött a tengeri élővilág az elmúlt negyvenöt évben

Negyvenkilenc százalékkal csökkent a tengeri emlősök, madarak, halak és hüllők populációinak mérete 1970 óta – derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Zoológiai Társaság közös jelentéséből. Az emberi táplálékot jelentő fajok esetében még súlyosabb a helyzet: a tonhal- és makrélapopulációk 74 százalékkal lettek kisebbek a mutatók szerint. A túlhalászáson és más emberi tevékenységeken túl a klímaváltozás... Tovább

A növényevő állatok ősét fedezték fel

A növényevő állatok ősét fedezték fel kanadai tudósok. A 300 millió éves lelet arról adhat fontos információkat, hogyan jelent meg ez a táplálkozási mód, amely a mai földi élővilág evolúciójában meghatározó volt. A 20 centiméternél kisebb állat, az Eocasea martini “a húsevők és a növényevők közötti első ismert láncszem” – idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Reiszt, a Torontói Egyetem professzorát,... Tovább

Szivacsok segítik a korallzátonyok fennmaradását

Szivacsok segítik a korallzátonyok fennmaradását az óceán élelemhiányos “sivatagában”, mivel magukba szívják a szerves anyagokat és táplálékká alakítják őket a zátonyok élőlényei számára – fedezték fel holland kutatók. A szivacsok csaknem tízszer annyi anyagot hasznosítanak újra, mint a baktériumok, és annyi tápanyagot állítanak elő, mint a zátony koralljai és algái együtt – idézi a BBC hírszolgálata a Science... Tovább

Akiknek kedvező lehet az éghajlatváltozás

Nem csak vesztesei vannak az éghajlatváltozásnak az élővilágban: bár a felmelegedés számos fajnak okoz komoly gondot, vannak, amelyek profitálnak belőle, köztük egy Nagy-Britanniában élő lepke is. A növekvő szén-dioxidszint miatt egyre savasabb óceánok a halak és a meszes vázú állatok életét nehezítik meg, egyes növények élettere – például az Alpokban – be fog szűkülni a közeljövőben. Az Ázsiából származó tigrisszúnyog... Tovább

Genetikai jellemzők lehetnek az élőlények “vonalkódjai”

Az árukhoz hasonló azonosítókat igyekeznek német kutatók készíteni genetikai markerekből, hogy a fajok azonosítása sokkal rövidebb időt vegyen igénybe – olvasható a ScienceDaily.com című online tudományos magazinban. Az “Élet Német Vonalkódja” – vagyis angol nevének rövidítésével a GBOL – projekt lényege, hogy a zoológusok és botanikusok hatékonyabban azonosíthassák – az elsősorban domesztikált – fajokat. “Az... Tovább

A zaj az erdőnek is árt

A környezetszennyezés egyik formáját jelentő zaj az élővilág egészét zavarja, nem csupán az ember szenvedi meg a zajártalmakat, mint azt sokáig hitték. A növényekre ugyan másként hat a sok decibel, de közvetett módon rájuk nézve is káros. Erre a meglepő következtetésre jutott amerikai kutatók egy csoportja, amelynek eredményeiről a Proceedings of the Royal Society B. online változata nyomán a párizsi Le Figaro számolt be. Néhány korábbi, viszonylag... Tovább