Megfeleződött a tengeri élővilág az elmúlt negyvenöt évben
Negyvenkilenc százalékkal csökkent a tengeri emlősök, madarak, halak és hüllők populációinak mérete 1970 óta – derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Zoológiai Társaság közös jelentéséből. Az emberi táplálékot jelentő fajok esetében még súlyosabb a helyzet: a tonhal- és makrélapopulációk 74 százalékkal lettek kisebbek a mutatók szerint. A túlhalászáson és más emberi tevékenységeken túl a klímaváltozás... Tovább
A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás
A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás, Közép-Ázsia hegyvidéki területein 4 ezernél is kevesebb hópárduc él már csak és a számuk egyre csökken – állapítja meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése, amelyet a hópárducok világnapja, október 23. alkalmából hoztak nyilvánosságra. A WWF Magyarország MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a jelentés beszámol a faj jelenlegi állapotáról és a hópárducokat... Tovább
Fókahús nélkül is túlélhetik a jégolvadást a jegesmedvék
Fókahús nélkül is túlélhetik az északi-sarkköri jég olvadását a jegesmedvék, mert az új számítások szerint a szárazföldi állatok fogyasztása is elegendő kalóriát biztosít számukra. Ahogy a klímaváltozással egyre gyorsabban olvad az arktikus jég, a jegesmedve rénszarvassal és sarki lúddal helyettesítheti a fókát – foglalja össze a Science Daily a friss tanulmányt, amely a PLoS One tudományos lapban jelent meg. Az Amerikai Természettudományi... Tovább
A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták
A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek tanulmányát a Nature Genetics című folyóirat közölte. Az új eredmények fényében megdőlni látszik a sertések eredetére vonatkozó feltételezés, amely szerint a disznókat nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt háziasították és vadon élő rokonaiktól elkülönítve tartották őket,... Tovább
A macskák nem tekintenek biztonságot sugárzó támpontként gazdájukra
A kutyákkal ellentétben a macskák általában nem tekintenek biztonságot sugárzó támpontként gazdájukra – állapították meg a brit Lincoln Egyetem szakemberei, akiknek eredményei szerint a felnőtt macskák jóval önállóbbak – még közösségi kapcsolataikban is -, és nem szükségszerűen függ a biztonságérzetük másoktól. „Korábbi vizsgálatok azt sugallták, hogy a kutyákhoz hasonlóan a macskák egy részénél is szeparációs szorongás... Tovább
Megtalálták a négylábú gyíkok és a kígyók közötti hiányzó láncszemet
A négylábú gyíkok és a kígyók közötti hiányzó láncszemet jelenti az négylábú kígyófosszília, amelyet brit és német paleontológusok mutattak be a Science tudományos folyóirat legújabb számában ismertetik. A 120 millió éves lelet az első ismert négylábú kígyófosszília. Eredetileg a brazíliai Crato-formációból került napvilágra, hosszú időn keresztül egy németországi magángyűjtő birtokában volt, innen került a Solnhofeni Múzeum... Tovább
A vizeletükben lévő vegyi anyagokkal irányítják az egereket a macskák
A vizeletükben lévő vegyi anyagokkal „irányítják az egereket” a macskák – derült ki egy új kutatásból, amelynek eredményeit a Kísérleti Biológiai Társaság éves találkozóján ismertették Prágában. A moszkvai Szjevercov Ökológiai és Evolúciós Intézet munkatársaként dolgozó Vera Voznyeszenszkaja szerint az egerekben fiziológiai válaszreakciót vált ki a macska-specifikus vegyület. Az egerek agyában lévő vegyületérzékelő-idegsejtek... Tovább
Hangjukat felemelve kerülik el a konfliktusokat a hím koalák
A koalák szerelmi életét kutató tudósok szerint a hím példányok hangos bömböléssel igyekeznek elkerülni az egymás közötti konfliktusokat párzási időszakban. Bill Ellis, a Queensland-i Egyetem kutatója és ausztrál, japán, valamint amerikai kollégái az ausztráliai Rockhampton közeli St. Bees-sziget vadon élő koaláinak eddig ismeretlen belső csoportszerkezetét vizsgálták, eredményeiket a PLOS ONE szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban... Tovább
Veszélyben a világ legkisebb delfinje
Tizenöt éven belül kipusztulhat a világ legritkább és legkisebb delfinjeként ismert maui delfin, a hector delfin Új-Zéland partjainál honos egyik alfaja, amennyiben nem születnek megfelelő intézkedések a megmaradt állomány megóvása érdekében – állapította meg egy új kutatás. A természetvédők szerint a súlyosan veszélyeztetett maui delfinek száma mára mindössze 43-47 egyedre csökkent és ezek között nagyjából tíz termékeny nőstény... Tovább
A növényevők 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye
A nagytestű növényevő állatok – rinocéroszok, elefántok, zebrák, tevék, gorillák – mintegy 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye egy amerikai tanulmány szerint, amelynek szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy ezen fajok populációcsökkenése különösen Afrikában és Ázsiában oly mértékű, hogy üres tájak kísértetképét vetíti fel Földünk legváltozatosabb ökoszisztémáiban. Az Oregoni Állami Egyetem professzora, William... Tovább
