A nagyobb agyméret a kihalás nagyobb kockázatával jár az emlős állatoknál

A nagyobb agyméret nemcsak az intelligenciát, hanem a kihalást is valószínűsíti az emlős állatoknál egy frissen megjelent tanulmány szerint. A kutatók régóta tudják, hogy a nagy szürkeállománynak ára van: többek között a hatalmas agyvelő vérellátása is sok energiát emészt fel. Noha nincs közvetlen összefüggés a méret és az intelligencia között – hiszen például nem az emberé a legnagyobb agy, még a testméreteihez képest sem –... Tovább

A lovak felismerik az emberi érzelmeket

Felismerik az érzelmeket tükröző emberi arckifejezéseket a lovak: megkülönböztetik a mérges és a vidám arcokat – derült ki egy brit kutatásból. A Sussexi Egyetem kutatói nagy méretű fotókon férfiak arckifejezését mutatták 28 lónak: az állatok „negatívan reagáltak” a mérges arckifejezésre – írja a BBC online kiadása. A szakértők szerint a háziasítással a lovak képessé válhattak arra, hogy értelmezzék az emberi viselkedést... Tovább

Orangutánoknak fejlesztettek videojátékot

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók – olvasható a Melbourne-i Egyetem honlapján. A Melbourne-i Egyetem és a Victoria Állatkert szakemberei által kifejlesztett két interaktív videojáték tesztjei hétfőn kezdődtek és eddig nagy sikerrel jártak. Az állatkert 12 éves orangutánját, Malut elbűvölte a korábban tableten játszott játék. Ez úgy zajlott, hogy a gondozó a kezében tartotta a gépet, az állat... Tovább

Megmérték a kígyászkeselyű rúgásának erejét

Saját testtömegének ötszörösével rúg a kígyó fejére egy századmásodperc alatt a kígyászkeselyű – írja brit kutatók eredményeire hivatkozva a BBC. A tudósok egy Hampshire-i alapítvány tulajdonában lévő kígyászkeselyű, egy Madeleine nevű hím rúgásainak erejét mérték. Az állatot arra képezték ki, hogy közönséget szórakoztatva gumikígyókba rúgjon hosszú lábaival. A kutatók a rúgások erejének megállapításához álcázott... Tovább

Gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talpakkal falra mászni

A gekkónál nagyobb állat képtelen lenne tapadós talppárnákkal sima, függőleges felületekre felmászni, ehhez ugyanis lehetetlenül nagy lábakra lenne szüksége – állapították meg brit kutatók. Tanulmányukból az is kiderül, hogy a Pókembernek például, ha valódi lenne, 145-ös lába lenne. David Labonte és munkatársai, a Cambridge-i Egyetem zoológiai tanszékének kutatói 225 mászó állat, köztük rovarok, békák, pókok, gyíkok és emlősök... Tovább

A préripockok megvigasztalják egymást, mint a csimpánz vagy az ember

A préripockok megvigasztalják egymást a bajban, mint a csimpánzok vagy az emberek. Kutatók első ízben figyelték meg rágcsálóknál az empátiát és a vigasztaló magatartást – számolt be róla a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál. Az Emory Egyetem Yerkes nemzeti parki főemlőskutató központjának tudósai felfedezték, hogy a viselkedéstudományi laborok egyik gyakori állata, a Microtus ochrogaster, vagyis préripocok empátián alapuló, vigasztaló... Tovább

Országosan mintegy 4300 erdei fülesbaglyot számoltak össze

Országosan mintegy 4300 erdei fülesbaglyot (Asio otus) regisztráltak a január második hétvégéjén tartott számlálás során – közölte Kovács Ágnes természetvédelmi mérnök, az önkéntesekkel végzett felmérés vezetője. A bagolyszámlálást országszerte hetvenhat önkéntes végezte 115 település mintegy 200 helyszínén – mondta el Kovács Ágnes, aki az eddigi évek legsikeresebb szinkronfelmérésének nevezte az idei mustrát. Magyarországon... Tovább

Naumann-rigót figyeltek meg a fővárosi Népligetben

Magyarországon 1820 óta nem látott madárfajt, a Naumann-rigó egy példányát figyelte meg Budapest belső részén, a Népligetben egy madarász december utolsó napján. A Népliget nagy kiterjedésű fagyönggyel, borostyánnal és bogyós termésű fáival, itatóhelyekkel gazdag parkja téli táplálkozóterületet és ivóhelyet jelent a fekete, a fenyő-, a szőlő-, a lép- és az alkalmi áttelelő énekes rigók, valamint számos más madárfaj számára. Az ilyen... Tovább

A mezei tücsök lett a 2016 rovara

A mezei tücsök (Gryllus campestris) nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet. A mezei tücsök a szavazáson a kisasszony szitakötő és a nagy szarvasbogár felett aratott győzelmet. A mezei tücsök tudományos neve Gryllus campestris Linnaeus, amelyből az ógörög eredetű első tag tücsköt, szöcskét jelent, míg a latin... Tovább

Először figyeltek meg téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül

Először figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül – derült ki a Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmányból. Az emlősök nagy részére jellemző téli álmot a tétlenség, az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemzi. Ebben az állapotban – amely csak akkor számít téli álomnak, ha hossza meghaladja a 24 órát, különben csak napközbeni szendergésnek minősül – az állatok... Tovább