Az európai madarak harmada veszélyeztetett

Minden harmadik európai madár veszélyeztetett – derült ki a kontinens vadvilágáról és természetes élőhelyeiről készített eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelynek nyers változata a The Guardian című brit napilap birtokába került. A State of Nature című jelentés szerint az európai vadgerle-populáció mérete 90 vagy még nagyobb százalékkal csökkent 1980 óta, és a faj hamarosan fenyegetettként kerülhet fel a Természetvédelmi Világszövetség... Tovább

A növényevők 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye

A nagytestű növényevő állatok – rinocéroszok, elefántok, zebrák, tevék, gorillák – mintegy 60 százalékát fenyegeti a kihalás veszélye egy amerikai tanulmány szerint, amelynek szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy ezen fajok populációcsökkenése különösen Afrikában és Ázsiában oly mértékű, hogy üres tájak kísértetképét vetíti fel Földünk legváltozatosabb ökoszisztémáiban. Az Oregoni Állami Egyetem professzora, William... Tovább

Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat

Feleslegesen pusztítják a beporzó rovarokat egyes növényvédő szerek egy európai szakértői testület szerint, melyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két szakértővel képviseltette magát – olvasható az MTA honlapján megjelent közleményben. Halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid alapú rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, mint a kártevőket. Az Európai... Tovább

A csimpánzok képesek megváltoztatni hangjelzéseiket, ha új csoportba kerülnek

Képesek hangjelzéseik megváltoztatására a csimpánzok, ha idegen csoportba kerülnek, hogy jobban megértessék magukat új társaikkal – derítették ki brit kutatók az edinburghi állatkertben tanulmányozva két majomközösséget, amelyek korábban egymástól távol éltek. A csimpánzok speciális hangjelekkel utalnak egyes ételekre, például az almára, és társaik ilyenkor pontosan tudják, mit jelent a hang. A Yorki Egyetem tudósai azt a meglepő felfedezést... Tovább

A világ legmagasabban vándorló madarának titka

A Bangori Egyetem vezette kutatócsoport nyomon követte a ludak útját és felfedezte, miért mozognak úgy, ahogy a hullámvasút: újra és újra felemelkednek, majd a visszatérnek a talaj közelébe – tudósított a BBC a Science tudományos lapban megjelent tanulmányról. Az indiai lúd (Anser indicus) képtelennek tűnő tulajdonságaival évtizedek óta elkápráztatja a biológusokat: olyan szélsőséges magasságban száll, ahol a tengerszinten mért oxigénnek... Tovább

A hazai farkasokért fogtak össze

A farkasok védelméért fogott össze a hazai természetvédelem két kulcsszereplője, a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar szervezete, a WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI). A WWF Magyarország és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága (ANPI) kutatási célú együttműködési szándéknyilatkozatot tett a Budakeszi Vadasparkban, amely maga is aktív szerepet vállal a fajvédelmi programok ismertetésében – olvasható a... Tovább

Felére csökkent a Beaufort-tenger jegesmedve-populációja

Nagyjából 40 százalékkal csökkent a jegesmedvék száma a 21. század első évtizedében Alaszkában és Kanada sarkkörön túli területének északnyugati részén, a Beaufort-tenger déli részén – állapították meg tanulmányukban amerikai és kanadai kutatók. Az amerikai földtani intézet (USGS) szakemberei által vezetett vizsgálat eredményei szerint a felnőtt példányok és a bocsok túlélési rátája különösen alacsony volt 2004 és 2006 között,... Tovább

Újra nagyra nőtt a kihalástól megmentett galápagosi óriásteknősök populációja

Újra nagyra nőtt egy kihalástól megmentett galápagosi óriásteknős-alfaj populációja, és valószínűleg már magától, emberi beavatkozás nélkül is fennmaradhat – közli egy friss amerikai kutatás. Az óriásteknősök Chelonoidis hoodensis (Espanola-szigeti) nevű alfajából az 1960-as években már csak 14 élt szabadon a Galápagos-szigetcsoporthoz tartozó Espanola-szigeten, egy pedig a San Diegó-i állatkertben. Pusztulásuk nagyrészt a betelepített... Tovább

A hüllők is képesek az utánzásra

A hüllők is képesek az utánzásos tanulásra: egy brit kutatás során szakállas agámák bizonyították, hogy képesek utánozni egy társukat, hogy megszerezzenek egy jutalomfalatot. A kísérlet során a kutatók egy nőstény szakállas agámát megtanítottak arra, hogyan nyisson ki fejével egy tolóajtót, amelynek másik oldalán egy lisztbogárlárva várta. A jutalomfalat megszerzéséről videofelvételt készítettek, amelyet azután megmutattak nyolc másik... Tovább

Placebo is segíthet a kutyák szeparációs szorongásán

Placebo is segíthet a kutyák szeparációs szorongásán. Vannak kutyák, amelyeket nem lehet egyedül hagyni, mert a gazda távollétében hangosan ugatnak, nyüszítenek és erről nehéz leszoktatni őket. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai azt vizsgálták, lehet-e hatóanyag nélküli szerrel, vagyis placebóval változtatni ezen a viselkedésen. A szeparációs szorongással küzdő kutyák sokszor a lakásban... Tovább