Az anyagi jólét befolyásolja a majmok kockázatvállalását

A Sydney Egyetem Közgazdasági Karának kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a főemlősök közül a „jobb anyagi helyzetűek” hajlamosabbak kockázatot vállalni, ami arra utal, hogy evolúciós gyökerei vannak az ember jóléttől függő kockázatvállalásának – idézte a phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt.

makákó.

„Jóval a pénz feltalálása előtt kialakult az ember jólét iránti érzékenysége. Azt találtuk, hogy a felkészítő foglalkozásokat követően a majmok igen racionálisan viselkedtek. Az emberhez igen hasonlóan képesek kiválasztani a lehetőségek közül a számukra objektíven legkedvezőbbet… Úgy tűnik, a majmok úgy viszonyulnak a rizikóhoz, mint az ember, enyhén elutasítóak vele szemben” – mondta Agnieszka Tymula, a kutatás egyik résztvevője.

A kísérletet azért végezték, hogy megvizsgálják, a majmok az emberhez hasonlóan hoznak-e gazdasági döntéseket, illetve hogy megtudják, hogyan befolyásolja a jólét a kockázatvállalást.

A gazdagság nem pénzben megfogalmazott mértékeként a vízfogyasztást használták. Megvizsgálták, mekkora a makákókban elraktározott vízmennyiség, amely alapján megkülönböztették a „gazdagot” a „szegénytől”.

Miután húsz napon át intenzíven képezték az állatokat, azok képesek lettek vizuális szerencsejátékokat játszani, ahol sütemények rajzait kapcsolták össze a jutalomvíz változatos mennyiségével. A majmok dönthettek a biztonságos (bizonyos mennyiségű, de garantált víz), illetve a kockázatos lehetőség között, amely vagy nagyon sok vizet eredményezett, vagy semmit, az esély 50-50 százalék volt. A biztos és a kockázatos opcióhoz kötött mennyiség próbáról próbára változott, és véletlenszerűen következtek egymás után.

A „gazdag”, azaz sokat ivó majmok – amelyek vérében magasabb a víztartalom – kevésbé tartózkodtak a kockázattól, mint a „szegényebb”, azaz szomjasabb alanyok, akik a döntéskor kerülték a bizonytalanságot.

„Úgy tűnik, a jóléttől függő kockázatvállalás biológiai folyamatai inkább a jóllakottsággal kapcsolatosak, mint a jelzálog összegével” – olvasható a tanulmányban.

Azok a korábbi kutatások, amelyek a vagyon hatását vizsgálták az emberi kockázatviselésre, nem bizonyultak relevánsnak, mert nehéz volt a különböző pénzügyi helyzeteket mesterségesen létrehozni, és a résztvevők saját bevallása vagyoni helyzetükről szintén nem volt megbízható.

„Az új kutatás bebizonyította, hogy a majmok viselkedése jól modellezi az emberi döntéshozatalt, és rávilágít, milyen kérdésekre adhat választ a majmok viselkedése hasonló, irányított helyzetekben. Emberek esetében sosem tudtuk volna így irányítani a vízfogyasztást. Ők gyakran mást mondanak, mint amit tesznek” – tette hozzá Tymula.

Forrás: MTI
Kép: ismeretlen szerző

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Szólj hozzá: