DNS-variációk okozhatják a testmagasságbeli különbségeket

A testmagasságot befolyásoló genetikai tényezőket vizsgálja egy nemzetközi kutatócsoport, amely több mint negyedmillió európai származású ember DNS-ét elemezte. A konzorcium 450 szakértője Ausztrália, az Egyesült Államok és Európa 300 kutatóintézetét képviseli, a tudósok célja felfedni azt a sok ezer rejtett tényezőt, amelyek befolyásolják a testmagasságot. A projekt keretében a kutatók 253 288 ember DNS-mintáját elemezték, az adott vizsgálat... Tovább

180 millió éve tudja szabályozni nemünket a nevezetes „Y”

A nemet meghatározó Y-kromoszóma 180 millió éves és stabilabb, mint korábbi kutatások alapján vélték: az általa hordozott gének egy része évmilliókat élt már túl, tehát nem valószínű, hogy el fog tűnni – derült ki svájci és amerikai genetikusok tanulmányaiból. Az embernél és minden emlősnél a genom egyetlen elemén múlik, fiú vagy lány születik-e. Ez az elem az Y kromoszóma, mely csak a férfiakban van jelen. Az ő nemi kromoszómapárjuk... Tovább

Módosítja a gének működését fél év rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás hatására módosul több olyan gén működése, amely a test zsírraktározásáért felelős – derült ki egy új svéd tanulmányból. A következetes edzés a legbiztosabb módja a felesleges kalóriák elégetésének, ám egyéb előnyei is lehetnek: mindenekelőtt segít megváltoztatni a testzsír raktározásának módját – idézte a The Daily Telegraph brit napilap online kiadása a PLOS Genetics tudományos lapban megjelent tanulmányt. A... Tovább

Az ember és a kutya hatott egymás genetikai fejlődésére

A kutya nemcsak az ember legjobb barátja, hanem egy új kutatás szerint az evolúcióban is hűséges társa volt az évezredek során: a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejlődésükre. A Nature Communications című szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerzői feltárták, hogy a háziasított kutyák agya és emésztőszervrendszere sok szempontból hasonlóképpen alakult, mint az emberé. Meglátásuk szerint a közös környezet is hatást... Tovább

Genetikailag kódoltan lehetünk lusták

Genetikai hajlam lehet a lustaság – derült ki patkányokon végzett kísérletekből. Amerikai tudósok szerint az eredmény megmagyarázhatja, hogy egyes embereknek miért okoz szörnyű gondot, hogy felálljanak a kényelmes fotelból. A kísérletek első szakaszában patkányokat helyeztek egy folyamatosan forgó kerékkel felszerelt ketrecbe: a szerkezet arra szolgált, hogy mozgásra „motiválja” a rágcsálókat. Hat nap után kiválasztották a 26... Tovább

Tisztázták a barnamedve és a jegesmedve rokonságát

A jegesmedve módfelett homogén faj, és nincs bizonyíték arra, hogy a barnamedvétől származna – derítették ki genetikai elemzéssel a Kaliforniai Egyetem kutatói, fenekestől felforgatva a szoros rokonságban álló két faj evolúciós történetéről szóló elképzeléseket. Korábbi tanulmányok azt sugallták, hogy a múltban történt kereszteződés eredményeként valamennyi jegesmedvében vannak olyan gének, amelyek barna medvéktől származnak. Az... Tovább

Bonyolult génhálózat irányítja az élő szervezet stresszre adott válaszát

Egy baktériummodellen vizsgálódva állították össze amerikai kutatók azt a bonyolult génhálózatot, amely meghatározza, hogy milyen választ ad az élő szervezet a stresszhatásra, és ez milyen mutációkat eredményez. A Science tudományos magazinban közzétett tanulmányában Susan Rosenberg és kutatócsapata több évtized munkája alapján leírta annak az összetett génhálózatnak a túlnyomó részét – összesen 93 gént -, amely a stresszelt sejtekben... Tovább

Az egészséges tüdőben is élnek baktériumközösségek

Az egészséges tüdőben is élnek baktériumközösségek, hasonlóan ahhoz, ahogyan az egészséges bélrendszerben és bőrön is – állapították meg genetikai elemzéssel amerikai kutatók. A Stanford Egyetem orvosi karának munkatársai 16 cisztás fibrózissal élő és kilenc egészséges ember köpetének genetikai elemezését végezték el: egyebek között azt vizsgálták, hogy milyen élő organizmusok tanyáznak a tüdejükben. A Science Translational Medicine... Tovább

A nők hosszabb életére találtak lehetséges magyarázatot

A nők hosszabb életének titka talán abban rejlik, hogy a sejtjeikben lévő mitokondriumokban kevesebb hiba van, mint a férfiakéban – sugallja brit és ausztrál kutatók tanulmányának eredménye, melyet a Current Biology című szakfolyóiratban ismertettek. Az energiát termelő és raktározó sejtszervecskékben, a mitokondriumokban lévő DNS-szakasz kizárólag az anyától öröklődik, ezért az evolúciós szelekció csak a nők számára káros mutációkat... Tovább

A méhen belüli környezet is befolyásolja a későbbi betegségkockázatot

Egy nemzetközi kutatócsoport ikreket vizsgálva először mutatta meg, hogy a magzatot a méhen belül érő hatások meghatározzák az újszülött úgynevezett epigenetikai profilját, egyebek között későbbi betegségkockázatát. Bár a génjeink határozzák meg számos tulajdonságunkat, születés előtti környezetünk, a méhen belüli hatások is jelentősek, egész későbbi életünkre kihatnak. A Genome Research című szakfolyóiratban közzétett tanulmányhoz... Tovább