Öt újabb tétellel, köztük a jógával bővült az UNESCO szellemi kulturális örökség listája

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára a német, az olasz, a kazah, a pakisztáni és a portugál solymászat hagyományát, az indiai jógát, az iraki Khidr Elias ünnepi lakomát, a szaúd-arábiai almezmar és a kazah kuresi gyakorlatát. A testület döntése értelmében a reprezentatív listán eddig 13 országgal (Belgium, Csehország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emírségek,... Tovább

Három kontinensen telelnek a magyarországi gólyák

Három kontinensen, mintegy 8 ezer kilométeres vonalon szétszóródva telelnek a magyarországi fehér gólyák – derül ki a rajtuk elhelyezett műholdas jeladók adatainak elemzéséből. Miközben néhány kockázatot vállaló madár Magyarországon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel. Két jeladós gólya azonban kétszer ilyen messze, a Dél-Afrikai Köztársaságig... Tovább

Kiderült, hogy miért ringatják inkább baloldalt az újszülöttjüket az anyák

Sikerült megoldani annak rejtélyét, hogy az anyák miért inkább baloldalt ringatják az újszülöttjeiket. A kutatók szerint ez a pozíció aktiválja a gyermek jobb agyféltekéjét, amelynek nagy szerepe jut a kommunikációt és a kötődést segítő agyi funkciókban. A Szentpétervári Állami Egyetemen dolgozó Jegor Malasicsev és amerikai, valamint ausztrál kollégái az ember mellett tíz vadon élő állatra – a vadlóra, a rozmárra, a rénszarvasra,... Tovább

Hangyák eszközhasználatát vizsgálták magyar kutatók

A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be. Maák István, az SZTE ökológiai tanszékének munkatársa az MTI-nek elmondta, kollégája Lőrinczi Gábor egy terepi vizsgálat során figyelte meg az Aphaenogaster subterranea elnevezésű hangyafaj... Tovább

Európa legelső előemberei nem használták a tüzet

Európa legrégebbi, mintegy 1,2 millió évvel ezelőtt élt előemberei nem használták főzésre a tüzet, étrendjük azonban húsban és növényekben gazdag volt, ezeket nyersen fogyasztották – derítették ki a Yorki Egyetem kutatói. A Spanyolország északi részén fekvő Atapuerca-hegység egyik barlangjában 2007-ben megtalált előember maradványainak fogkövét tanulmányozva a régészek olyan mikrokövületeket találtak, amelyek az előember táplálékairól... Tovább

A hosszú szieszta a cukorbetegség jele lehet

Az egy óránál hosszabb nappali alvás a 2-es típusú cukorbetegség jele lehet egy nagy létszámú japán kutatás szerint. Több mint 300 ezer ember adatait tartalmazzák azok a tanulmányok, amelyeket a Tokiói Egyetem tudósai elemeztek, eredményeiket az Európai Diabétesz Társaság (European Association for the Study of Diabetes) müncheni ülésén ismertették. A kutatók azt találták, hogy akik 60 percnél hosszabb ideig sziesztáztak, azoknál 45 százalékkal... Tovább

A virtuális valóság enyhítheti a fantom végtagfájdalmat

A virtuális valóságra épülő számítógépes játékok enyhíthetik a fantom végtagfájdalomtól szenvedők tüneteit – derült ki a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetem kutatóinak új tanulmányából. A szakemberek végtag-amputáción átesett személyeket vontak be a vizsgálatukba. A 14 résztvevő olyan számítógépes játékokat próbált ki, amelyekben egy virtuális kar mozgatásával hajtottak végre különböző feladatokat, például autót vezettek... Tovább

Hamvas Béla eddig kiadatlan írásait is tartalmazza a Medio Kiadó új kötete

Hamvas Béla “belső életrajzába” enged betekintést A valóságban felébredni című új válogatáskötet, amelyben az író-filozófus több eddig kiadatlan írása is helyet kapott – mondta el Palkovics Tibor, a kötet szerkesztője. A Hamvas Béla Alapítvány és a Medio Kiadó gondozásában megjelenő kiadványt december 12-én mutatta be a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A valóságban felébredni alapötletét Katona Zsuzsa és Nyeste Péter... Tovább

Sokkal kevesebb lett az állat és több az ember az elmúlt 40 évben

Sokkal kevesebb lett az állat és több az ember az elmúlt 40 évben a Természetvédelmi Világalap (WWF) Élő bolygó jelentése (Living Planet Report) szerint. Az Élő bolygó jelentés szerint drasztikus mértékben csökkentek az állatfajok populációi. A Földön élő gerinces fajok populációi 58 százalékos, a szárazföldi populációk 38 százalékos, míg az édesvizekben megfigyelt populációk 81 százalékos csökkenést mutatnak az 1970-es adatokhoz képest... Tovább

Az invazív ragadozók kezdetben láthatatlanok a prédafajok számára

Az újonnan érkező invazív ragadozók különösen nagy veszélyt jelenthetnek az őshonos prédafajok egyedeire, mivel ezek kezdetben nem képesek felismerni a rájuk leselkedő veszélyt – mutatta ki egy új vizsgálat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai vezettek. Az Amerikai Ökológiai Társaság folyóiratában (Ecology) közölt kutatási... Tovább