Először figyeltek meg téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül

Először figyeltek meg a kutatók téli álmot alvó főemlőst Madagaszkáron kívül – derült ki a Scientific Reports című folyóiratban közölt tanulmányból. Az emlősök nagy részére jellemző téli álmot a tétlenség, az alacsony testhőmérséklet és a lelassult anyagcsere jellemzi. Ebben az állapotban – amely csak akkor számít téli álomnak, ha hossza meghaladja a 24 órát, különben csak napközbeni szendergésnek minősül – az állatok... Tovább

Megfeleződött a tengeri élővilág az elmúlt negyvenöt évben

Negyvenkilenc százalékkal csökkent a tengeri emlősök, madarak, halak és hüllők populációinak mérete 1970 óta – derült ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Londoni Zoológiai Társaság közös jelentéséből. Az emberi táplálékot jelentő fajok esetében még súlyosabb a helyzet: a tonhal- és makrélapopulációk 74 százalékkal lettek kisebbek a mutatók szerint. A túlhalászáson és más emberi tevékenységeken túl a klímaváltozás... Tovább

A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás

A hópárducot a kihalás szélére sodorta az éghajlatváltozás, Közép-Ázsia hegyvidéki területein 4 ezernél is kevesebb hópárduc él már csak és a számuk egyre csökken – állapítja meg a Természetvédelmi Világalap (WWF) jelentése, amelyet a hópárducok világnapja, október 23. alkalmából hoztak nyilvánosságra. A WWF Magyarország MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a jelentés beszámol a faj jelenlegi állapotáról és a hópárducokat... Tovább

Öngyógyítást végeznek a parazitával fertőzött poszméhek

A bélparazitával fertőzött poszméhek azokat a virágokat részesítik előnyben, amelyek nektárja és pollenje gyógyító hatással bír – derült ki egy új tanulmányból, amelynek eredményei azt sugallják, hogy a növényi biokémia segíthet a méhfajok hanyatlásának megfékezésében. Korábbi laboratóriumi vizsgálatok már kimutatták, hogy a nikotint és egyéb természetes vegyületeket tartalmazó nektár jelentősen csökkenti a paraziták számát... Tovább

Fókahús nélkül is túlélhetik a jégolvadást a jegesmedvék

Fókahús nélkül is túlélhetik az északi-sarkköri jég olvadását a jegesmedvék, mert az új számítások szerint a szárazföldi állatok fogyasztása is elegendő kalóriát biztosít számukra. Ahogy a klímaváltozással egyre gyorsabban olvad az arktikus jég, a jegesmedve rénszarvassal és sarki lúddal helyettesítheti a fókát – foglalja össze a Science Daily a friss tanulmányt, amely a PLoS One tudományos lapban jelent meg. Az Amerikai Természettudományi... Tovább

A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták

A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek tanulmányát a Nature Genetics című folyóirat közölte. Az új eredmények fényében megdőlni látszik a sertések eredetére vonatkozó feltételezés, amely szerint a disznókat nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt háziasították és vadon élő rokonaiktól elkülönítve tartották őket,... Tovább

A macskák nem tekintenek biztonságot sugárzó támpontként gazdájukra

A kutyákkal ellentétben a macskák általában nem tekintenek biztonságot sugárzó támpontként gazdájukra – állapították meg a brit Lincoln Egyetem szakemberei, akiknek eredményei szerint a felnőtt macskák jóval önállóbbak – még közösségi kapcsolataikban is -, és nem szükségszerűen függ a biztonságérzetük másoktól. “Korábbi vizsgálatok azt sugallták, hogy a kutyákhoz hasonlóan a macskák egy részénél is szeparációs szorongás... Tovább

Veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás

Komoly veszélyt jelent a poszméhek túlélésére a klímaváltozás, mivel hatására jelentősen csökken a rovarok természetes élőhelyeinek kiterjedése Európában és Észak-Amerikában egyaránt – állapította meg egy európai, amerikai és kanadai szakemberekből álló kutatócsoport. Az állatok egy része, köztük a lepkék, a sarkvidékek felé vagy magasabban fekvő területekre húzódnak a felmelegedés hatásai elől. A poszméhek azonban nagy számban... Tovább

A vizeletükben lévő vegyi anyagokkal irányítják az egereket a macskák

A vizeletükben lévő vegyi anyagokkal “irányítják az egereket” a macskák – derült ki egy új kutatásból, amelynek eredményeit a Kísérleti Biológiai Társaság éves találkozóján ismertették Prágában. A moszkvai Szjevercov Ökológiai és Evolúciós Intézet munkatársaként dolgozó Vera Voznyeszenszkaja szerint az egerekben fiziológiai válaszreakciót vált ki a macska-specifikus vegyület. Az egerek agyában lévő vegyületérzékelő-idegsejtek... Tovább

Hangjukat felemelve kerülik el a konfliktusokat a hím koalák

A koalák szerelmi életét kutató tudósok szerint a hím példányok hangos bömböléssel igyekeznek elkerülni az egymás közötti konfliktusokat párzási időszakban. Bill Ellis, a Queensland-i Egyetem kutatója és ausztrál, japán, valamint amerikai kollégái az ausztráliai Rockhampton közeli St. Bees-sziget vadon élő koaláinak eddig ismeretlen belső csoportszerkezetét vizsgálták, eredményeiket a PLOS ONE szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban... Tovább