Kiállítják Kheopsz fáraó napbárkáját

Versenyt futva az idővel folyik a Gizai-fennsíkon Kheopsz fáraó temetési napbárkájának feltárása, az egyiptomi és japán régészek azt tervezik, hogy restaurálják, összeállítják és kiállítják a nagyközönség számára a páratlan felfedezést. A fából készült hajót 4500 évvel ezelőtt, Kheopsz halálakor az Óbirodalomban uralkodó IV. dinasztia második fáraója számára épített piramis lábánál ásták el darabokra szedve mészkőtömbökkel... Tovább

Ötezer éves barlangrajzokat fedeztek fel Indiában

Ötezer éves barlangrajzokat fedezett fel Indiában, Andhra Prades szövetségi államban, Kárnul közelében egy nemzetköz régészcsoport. Az indiai, brit és ausztrál tudósok kutatásaikról a Journal of Archaeological Sciences folyóiratban számoltak be. A gigantikus Billa Szurgam-barlangban elsőként 1884-ben Bruce Foote brit geológus végzett feltárásokat. A továbbiakban a barlangban folytatott ásatások során kő- és csonteszközök sokasága, edénytöredékek... Tovább

Az óegyiptomiak fizettek, hogy templomi rabszolgák lehessenek

Az óegyiptomiak hajlandóak voltak havi díjat fizetni azért, hogy templomi rabszolgák lehessenek – erről tanúskodnak azok a 2200 éves papiruszok, amelyeket az ősi Tebtunisz városában tártak fel. A település, amelyet Kr. e. 1800 táján alapítottak, virágkorát a Ptolemaioszok alatt élte, amikor fontos vallási központtá vált. A városban rengeteg papiruszt találtak, amelyekből a kutatók megismerhették, hogy miként élték mindennapjaikat Tebtunisz... Tovább

Hétezer-ötszáz éve is készítettek már sajtot Európában

Már 7500 éve is készítettek sajtot Európában, erről tanúskodik a Lengyelországban feltárt cserépedény-töredékek vegyi elemzése. A Princetoni és a Bristoli Egyetem kutatói szitaszerűen átlyuggatott cserépedények maradványait vizsgálták, amelyek nagy számban kerültek elő Lengyelország területén, hogy kiderítsék: sajt-, méz- vagy sörkészítés során használták-e az alkalmatosságokat az újkőkor első földművelői. Eredményeit a Nature... Tovább

A húsevés segíthette az emberré válást?

Egy másfélmillió évvel ezelőtt élt gyerek koponyájának töredékei, melyekre nemrégiben Tanzániában bukkantak, arra utalnak, hogy a korai hominidák nemcsak alkalomszerűen ettek húst, hanem rendszeres húsevők voltak – állapították meg tanulmányukban spanyol kutatók. Az eredmény megerősíti azt a korábbi elméletet, hogy a húsevés segítette az ember nagyméretű agyának kialakulását. “Tudom, hogy szörnyen hangzik a vegetáriusok számára,... Tovább

Nincs új a Nap alatt – Szépészeti praktikák az ókorban

Akárcsak napjainkban, az ókor asszonya is kész volt bármilyen áldozatra, hogy megfeleljen az aktuális divattrendeknek: az elmúlt világok kozmetikumairól, szépészeti praktikáiról sokat elárulnak a régészeti leletek. Mint az Izraeli Régészeti Hatóság honlapján közölt összeállítás kiemeli, az ásatások során nemcsak rengeteg ókori tégely, üvegcse kerül elő, hanem a festékek alapanyagát képező ásványok és egyéb anyagok, valamint a kozmetikumok... Tovább

A harcosok és a druidák képezték a kelta elitet

Szabó Miklós régészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a L’Harmattan Kiadó gondozásában a napokban jelenik meg a ludasi kelta temető feltárását összegző francia nyelvű monográfia. A projekt az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásával valósult meg. “A kelták a Kr.e. 4. század végén telepedtek meg Heves megye területén +Eger+ környékén, és 120-130... Tovább

Bronzkori “Facebookon” üzentek egymásnak a vadászok

Svédország és Oroszország északi részén felfedezett sziklarajzok ezrei egyfajta bronzkori “Facebookot” jelentettek a vadászó-gyűjtögető közösségek számára a Cambridge-i Egyetem régésze szerint. Mark Sapwell az oroszországi Zalavruga, valamint a svédországi Namforsen régészeti helyszíneket kutatta, ahol a gránitfalon 2500 rajzot – állatfigurákat, emberalakokat, csónakokat, de kentaurokat és sellőket megjelenítő ábrát fedezett... Tovább

Elfeledett maja várost tárnak fel

A maják elfeledett városát tárják fel Mexikóban, a Yucatán-félszigeten. A települést az úgynevezett preklasszikus korban, Kr.e. 250 táján alapították. A városban, amelynek kiterjedése harminc négyzetkilométer lehet, több grandiózus építmény is van, közülük a legnagyobb negyvenhat méter magas – olvasható a The Archaeology News Network (http://archaeologynewsnetwork.blogspot.com/) régészeti hírportálon. Az Ichkabal régészeti helyszínt 1995-ben... Tovább