Száznyolc éven át hánykolódott a tengeren a világ legrégebbi palackpostája

Világrekordot jelentő 108 éven, 4 hónapon és 18 napon át hánykolódott az Északi-tengeren egy palackposta, amelyet egy angol tengerbiológus dobott a vízbe az áramlások vizsgálatára. George Parker Bidder annak idején több mint ezer palackot indított útnak. A közelmúltban megtalált üzenetet 1906. november 30-án hajította a tengerbe. A palackot tavaly vetette partra a víz Amrum német szigetnél, és egy ott nyaraló német nő, Marianne Winkler találta... Tovább

VIII. Henrik angol király dühkitöréseit agysérülések okozhatták

VIII. Henrik angol király (1491-1547) dühkitöréseit és kiszámíthatatlan viselkedését olyan sorozatos traumás agysérülések okozhatták, amelyek a mai amerikaifutball-játékosoknál és más sportolóknál is megfigyelhetőek – vélik Yale Egyetem kutatói. A hirtelen, erős ütések miatt keletkező traumás agysérülés megmagyarázhatja az anglikán egyházat megalapító király életének utolsó évtizedét megnehezítő emlékezetkieséseket, dühkitöréseket,... Tovább

A neandervölgyi ember azért halhatott ki, mert nem ismerte fel a tűz jelentőségét

A neandervölgyi emberek azért halhattak ki, mert nem ismerték fel a tűz jelentőségét, ellentétben a modern emberrel – feltételezik amerikai kutatók. A tűz használata lehetővé tette volna a modern ember ősi rokonai számára, hogy több kalóriához jussanak ugyanannyi eleségből, ami nem történt meg. Miközben a tűz használata következtében a modern ember populációja növekedett, a neandervölgyié csökkent, majd kihalt – mutatták ki számítógépes... Tovább

Valóban hamuból készült italt ihattak a gladiátorok

Valóban hamuból készült italt ihattak a gladiátorok, ahogy azt az ókori források feljegyezték – derült ki egy most publikált régészeti kutatásból. A Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Berni Egyetem kutatóinak közös projektje a mai Törökország területén fekvő ókori Epheszosz városának gladiátortemetőjében feltárt csontokat vizsgálta. Eredményeik igazolni látszanak azokat az ókori forrásokból származó feltevéseket, miszerint a gladiátorok... Tovább

Megfejtették a hamelni patkányfogó legenda rejtélyét

Megfejtették a hamelni patkányfogó című, világszerte ismert legenda rejtélyét cseh kutatók. A legenda szerint 1284-ben a patkányoktól hemzsegő Hameln szász városkába egy köpenyeges férfi érkezett, aki pénzért elvállalta, hogy megszabadítja a települést a patkányoktól. Bár bűvös sípjával egy közeli folyóba csalogatta az állatokat, a kialkudott bér kifizetését megtagadták tőle. Az idegen ezért később vadász képében visszatért, és bűvös... Tovább

A nagy fal egy újabb szakaszára leltek Északnyugat-Kínában

A kínai nagy fal több mint 2400 éves, összesen 20 méteres szakaszát fedezték fel régészek az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj autonóm területen – tájékoztatta egy helyi múzeumi szakember a Hszinhua hírügynökséget. Csou Hszing-hua arról számolt be, hogy Nancsangtan faluhoz tartozó völgyben azonosított építmény minden valószínűség szerint a Csin-dinasztia (i. e. 221-206) idejében épült fal maradványa. Egykori építtetőinek célja az volt,... Tovább

A harcosok és a druidák képezték a kelta elitet

Szabó Miklós régészprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki abból az alkalomból nyilatkozott, hogy a L’Harmattan Kiadó gondozásában a napokban jelenik meg a ludasi kelta temető feltárását összegző francia nyelvű monográfia. A projekt az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásával valósult meg. „A kelták a Kr.e. 4. század végén telepedtek meg Heves megye területén +Eger+ környékén, és 120-130... Tovább

Elkészült a sumér feliratok egyedülálló korpusza

A sumér királyfeliratok egyedülálló digitális korpuszát hozták létre az ELTE Ókortudományi Intézetének kutatói. „Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatásával létrehozott szövegkorpusz az összes sumér királyfeliratot tartalmazza majd. Ez a munka a sumér szövegek átfogó elektronikus adatbázisának létrehozását célzó nagyobb nemzetközi projekt, az ORACC (Open Reachly Annotated Cuneiform Corpus) része, amelyben angol,... Tovább

Elfeledett maja várost tárnak fel

A maják elfeledett városát tárják fel Mexikóban, a Yucatán-félszigeten. A települést az úgynevezett preklasszikus korban, Kr.e. 250 táján alapították. A városban, amelynek kiterjedése harminc négyzetkilométer lehet, több grandiózus építmény is van, közülük a legnagyobb negyvenhat méter magas – olvasható a The Archaeology News Network (http://archaeologynewsnetwork.blogspot.com/) régészeti hírportálon. Az Ichkabal régészeti helyszínt 1995-ben... Tovább