Az óegyiptomi balzsamozók praktikáira derült fény

Az óegyiptomi balzsamozók “praktikáira” derült fény a Manchesteri Múzeum és a Manchesteri Egyetem kutatóinak köszönhetően, akik állatmúmiák röntgen- és CT-vizsgálata során kimutatták, hogy az esetek harmadában a pólyák üresek. A vizsgálatot a Manchesteri Múzeum októberre tervezett kiállítására készülve végezték el, több mint 800 állati múmiát szkenneltek. Mint kiderült, a pólyák a legkülönfélébb állatok földi maradványait,... Tovább

Valóban hamuból készült italt ihattak a gladiátorok

Valóban hamuból készült italt ihattak a gladiátorok, ahogy azt az ókori források feljegyezték – derült ki egy most publikált régészeti kutatásból. A Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Berni Egyetem kutatóinak közös projektje a mai Törökország területén fekvő ókori Epheszosz városának gladiátortemetőjében feltárt csontokat vizsgálta. Eredményeik igazolni látszanak azokat az ókori forrásokból származó feltevéseket, miszerint a gladiátorok... Tovább

Szfinxfejet találtak a Nagy Sándorhoz köthető monumentális sírnál Görögországban

Megtalálták a fejét a már korábban feltárt két fej és szárny nélküli szfinx egyikének a régészek a Nagy Sándor (III. Alekszandrosz – Kr.e. 356-323) makedón uralkodóhoz köthető monumentális sír harmadik kamrájában az észak-görögországi Amphipolisz ókori város közelében. A sírhely bejáratát őrző szfinx feje kitűnő állapotban került elő, mindössze az orrán vannak minimális letöredezések. A 60 centiméter magas emberfej a bejárat... Tovább

Térképezési projekt fedte fel a Stonehenge titkait

Stonehenge titkait fedte fel az a digitális térképezési projekt, amelynek keretében brit és osztrák tudósok geofizikai módszerek segítségével 12 négyzetkilométeres területen vizsgáltak át 3 méter mélységig a talajt. A Birminghami Egyetem és a bécsi Ludwig Boltzman Régészeti Intézet kutatóinak vezetésével 2010-ben indult négyéves kutatási program, hogy geofizikai módszerekkel – egyebek mellett magnetométer, “földradar” (GPR,... Tovább

Mit ettek az ókori Egyiptomban?

Múmiák szénatomjai alapján francia tudósok kiderítették, mit ettek az ókori Egyiptomban több mint négyezer éven keresztül. Noha korábbi források szerint az ókori egyiptomiak alapvetően vegetáriánusok voltak, azt már az új kutatás állapította meg, hogy milyen arányban fogyasztották a különböző ételeket – tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Journal of Archaeological Science című szaklapban megjelent tanulmányról. A... Tovább

A nagy fal egy újabb szakaszára leltek Északnyugat-Kínában

A kínai nagy fal több mint 2400 éves, összesen 20 méteres szakaszát fedezték fel régészek az északnyugat-kínai Ninghszia-Huj autonóm területen – tájékoztatta egy helyi múzeumi szakember a Hszinhua hírügynökséget. Csou Hszing-hua arról számolt be, hogy Nancsangtan faluhoz tartozó völgyben azonosított építmény minden valószínűség szerint a Csin-dinasztia (i. e. 221-206) idejében épült fal maradványa. Egykori építtetőinek célja az volt,... Tovább

Csillagászati naptárként is szolgált az ősi sziklaváros, Petra

Nem csak esztétikai jelentősége miatt egyedülálló az ősi jordániai sivatagi romváros, Petra, a sziklákból kifaragott épületeit alapítói úgy tájolták, hogy a nap sugarai a szent helyekre vetődjenek, azaz az épületek egyfajta csillagászati naptárként is szolgáltak – derítették ki spanyol és olasz szakemberek több éves kutatás során. “Petra homlokzatai nemcsak gyönyörűek, hanem másfajta jelentőségük is van” – mondta... Tovább

Földrengés nyomán alakulhatott ki a torinói leplen lévő lenyomat?

– Egy Kr. u. 33-ban Jeruzsálemet megrázó földrengés állhat a Jézus halotti leplének tartott torinói leplen lévő lenyomat kialakulásában – véli egy olasz kutatócsoport. A Torinói Műszaki Egyetem kutatócsoportja Alberto Carpinteri vezetésével mechanikai és kémia kísérletei nyomán állt elő azzal a feltételezéssel, hogy a Jeruzsálem jelenlegi óvárosának területén pusztított, Richter-skála szerinti 8,2 erősségű földrengés okozta... Tovább

Praktikusan alakították ki lakótereiket a neandervölgyiek

Praktikusan, az egyes tevékenységek szerint osztották részekre lakótereiket a neandervölgyiek, azaz nem kaotikus barlangokban, hanem a mai ember számára is ismerősen kialakított otthonokban éltek – állapította meg egy amerikai kutatás. A neandervölgyiek lakóterük más-más részében vágták le az állatokat, készítették a szerszámokat, és gyűltek a tűz köré – idézi a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Canadian Journal... Tovább

Európába is eljutott egy ősi mezopotámiai nép, a hurrik

A történelemkönyvek átírására kényszeríthetnek a hurri civilizáció azon leletei, amelyeket az isztambuli Kücükcekmece tó partján fekvő Bathonea ősi városban fedeztek fel a régészek, és amelyek első ízben szolgáltatnak bizonyítékot az ókori észak-mezopotámiai nép európai kalandozásaira és civilizációja hosszú történetére. A régészeti kutatások eredményei azt mutatják, hogy a hurrik (más néven hurriták) bemerészkedtek az európai... Tovább