Négyszáz mesterséges fészekkel óvják a veszélyeztetett madarakat

Mintegy négyszáz mesterséges fészket helyezett el nagyfeszültségű távvezetékoszlopain az elmúlt 15 évben a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR); ezekben főleg kerecsensólymok fészkelnek. Komoly veszélye volt annak, hogy a kerecsensólyom eltűnik a Kárpát-medencéből, az 1980-as években mindössze 13-15 pár fészkelt az ország területén – idézte fel az M1 aktuális csatorna adásában a Magyar Madártani Egyesület... Tovább

Rengeteg méreg volt egy kardszárnyú delfin szervezetében

Egy rég betiltott vegyi anyag, a poliklórozott bifenilek (PCB-k) “sokkolóan” magas mennyiségét mutatták ki a szakemberek a brit vizek egyik utolsó kardszárnyú delfinjének szervezetében. A Lulu nevű példány tetemét tavaly találták meg a skóciai Tiree szigetén. Az állat halálát az okozta, hogy horgászzsinórokba gabalyodott – írta a BBC News. “A Lulu szervezetében kimutatott PCB-mennyiség húszszorosa volt annak a biztonságos értéknek,... Tovább

Suttogással védekeznek a ragadozók ellen a bálnaborjak

Suttogva kommunikálnak egymással a nőstény hosszúszárnyú bálnák és borjaik, hogy ne vonzzák magukhoz a ragadozókat. A dániai Aarhusi Egyetemen dolgozó Simone Videsen és kollégái nyolc bálnabébit és két anyaállatot követtek nyomon, hogy többet megtudjanak a hosszúszárnyú bálnák – vagy púpos bálnák – életének első néhány hónapjáról – írja a BBC News. A szakemberek speciális hang- és mozgásérzékelőket használtak,... Tovább

Nemcsak a kutyaugatás, de a morgás érzelmi töltetét is felismeri az ember

Magyar kutatók tanulmányozták, hogyan értékelik az emberek a kutyák játékos és agresszív morgásainak érzelmi töltetét. Egyre több kutatási eredmény mutat arra, hogy az állati és emberi hangadások a biológiai alapú szabályszerűségek miatt hasonlóan kódolják az adott szituációban résztvevő hangadó érzelmi állapotát, ez pedig segíthet felismerni a másik reakcióit, megjósolni a viselkedését akkor is, ha nem ugyanazon fajnak a tagjai –... Tovább

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután

Akár kilenc évig is szoptatja kicsinyét az orangután, hosszabb ideig, mint bármely más főemlős – állapították meg a vadon élő emberszabásúak fogainak elemzéséből amerikai és ausztrál tudósok. A Science Advances tudományos lapban közzétett tanulmány készítői a fogak biológiai jelzőanyagai, azaz markerei alapján következtettek az orangutánok szoptatási szokásaira, amelyek az élőhely táplálékellátásának változásaival kapcsolatosak... Tovább

Eddig ismeretlen pillangófajt fedeztek fel Izraelben

Egy eddig ismeretlen pillangófajt azonosított Izraelben egy orosz biológus – értesült a Haarec című izraeli újság honlapja. Vlagyimir Luktanov, a szentpétervári zoológiai intézet entomológusa és evolúciós biológusa véletlenül bukkant a fekete pettyes narancssárga lepkefajra egy sípályán a Hermon-hegyen, Izrael északi részén, és maga is meglepődött, hogy a Melitaea acentria névre keresztelt pillangó eddig ismeretlen volt a tudomány számára. “Emberek... Tovább

A Földközi-tenger cápa- és rájafajainak felét a kihalás veszélye fenyegeti

A Földközi-tengerben élő cápa- és rájafajok több mint felét a kihalás veszélye fenyegeti – közölte a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), amely a túlhalászatot nevezte meg a jelenség legfőbb okaként. A szervezet Spanyolországban kiadott közleménye szerint a Földközi-tengerben élő 72 ismert fajból 39-et “a kihalás fokozott kockázata” fenyegeti – írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Ezek közül... Tovább

“Bálnakamerákkal” derítenek fényt az óceán óriásainak táplálkozási szokásaira

Az állatokra erősített kamerával figyelik meg a kutatók az Antarktisz körüli vizekben élő hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) rejtélyes táplálkozási szokásait. Az Ausztrál Antarktiszi Kutatócsoport munkatársa, Mike Double szerint a készülékek segítenek kideríteni, hol és hogyan táplálkoznak az állatok a nyári hónapokban – olvasható az ausztrál kormány honlapján. A projektben részt vevő ausztrál és amerikai szakemberek tapadókorongokkal... Tovább

Befolyásolja a kísérleteket, hogy másképp látnak a kutyák, mint az emberek

A kutya és az ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét – állapította meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének legújabb kutatása. Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén működő kutatócsoportnak köszönhetően – olvasható az ELTE MTI-nek küldött közleményében. A... Tovább

Az emlősök összementek, amikor a Föld felmelegedett a régmúltban

Egyes emlősök és melegvérű állatok testmérete csökkent, amikor a Föld hőmérséklete felmelegedett évmilliókkal ezelőtt – állapította meg egy kutatócsoport. A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben – olvasható a Science Advances aktuális számában. Abigail D’Ambrosia,... Tovább

Oldal 2 of 141234567