A remény annak tudása…

Simone Weil: A remény annak tudása, hogy a rossz, amelyet magunkban hordozunk véges, és hogy lelkünknek legkisebb odafordulása a jóhoz – ha csak egy percig tartana is – rombol valamit a rosszon…  Tovább

Tenni és nem tenni…

Simone Weil: Látni a szerencsétlenséget, és nem megfutni előle, nézni a szépséget, és nem közelíteni hozzá: ez a szép.  Tovább

Az igazság után szomjazni

Simone Weil: Bárki halandó, még ha természetes adottsága a semmivel lenne is egyenlő, eljuthat a lángelmék számára fönntartott királyságba, föltéve, hogy szomjúhozza az igazságot és nem szűnik meg figyelme teljes odaadásával törekedni rá.  Tovább

Labirintus

Simone Weil: A szépség labirintus. Sokan elindulnak benne, de legtöbben félúton elfáradnak, megállnak. Csak néhányan jutnak be a labirintus közepébe. Ott Isten várja, felzabálja és kiokádja őket. Akkor kijönnek a labirintusból, megállnak az ajtajában, és az arra jövőket szelíden befelé tessékelik…  Tovább

Ez a barátság…

Simone Weil: Van egy személyes emberi és tiszta szeretet, amely az isteni szeretet megsejtése és visszatükröződése. Ez a barátság.    Tovább

Szeretet cseppek

Simone Weil: A boldog ember szeretete olyan, hogy osztozni akar annak a boldogtalannak a szenvedésében, akit szeret. A boldogtalan szeretete olyan, hogy már az is örömmel tölti el, ha a szeretett lényt örömben tudja, anélkül, hogy részesülne ebben az örömben, vagy akár óhajtana részesülni benne.  Tovább

Isten és Isten közé vetett távolság

Simone Weil: Az univerzum, ahol lakunk, amelynek egy parcellája vagyunk, nem más, mint az isteni Szeretet által Isten és Isten közé vetett távolság, distancia.  Tovább

A szeretet fény

Simone Weil: Amikor lényünk legmélyéig szükségünk lenne egy neszre, ami valamit mondana, amikor válaszért kiáltunk, és az nem adatik meg nekünk, ekkor érintjük Isten csendjét. Képzeletünk rendszerint szavakat szór a zajokba, valamint játszadozva alakzatokat látunk a füstben. Mikor azonban túlságosan kimerültek vagyunk, mikor nincs több bátorságunk játszani, akkor igazi szavakra van szükségünk. A kiáltás bensőnket feltépi. Nem kapunk semmit,... Tovább