Simone Weil:
A boldog ember szeretete olyan, hogy osztozni akar annak a boldogtalannak a szenvedésében, akit szeret.
A boldogtalan szeretete olyan, hogy már az is örömmel tölti el, ha a szeretett lényt örömben tudja,
anélkül, hogy részesülne ebben az örömben, vagy akár óhajtana részesülni benne.