Saját elménk küszöbére jutni…

Kahlil Gibran: Senki nem képes előttetek semmit fölfedni, csupán azt, ami tudásotok hajnalán, félálomban máris ott hever. A tanító, aki követői között a templom árnyékában jár, nem bölcsességéből ad át nékik, hanem hitéből és szeretetéből. Ha valóban bölcs, nem azt kívánja, hogy belépjetek az ő bölcsességének házába, hanem inkább saját elmétek küszöbére vezet benneteket.  Tovább

Az élet öregebb, mint minden…

Kahlil Gibran: ,,- Mester, reményeinket és vágyainkat keservesen megcsalta az élet. Szívünk bánatos és nem értjük, miért? Könyörögve kérlek, vigasztalj minket és világosítsd meg bánatunk okát. Szívét átjárta a részvét és mondá: – Az élet öregebb, mint minden, ami él; a szépség már szárnyalt, mielőtt a szép fogalma megszületett volna a Földön, és az igazság igaz volt már kimondása előtt is. Az élet énekel hallgatásunkban és... Tovább

Mindenben ott van a szépség

Kahlil Gibran: Minden tél szívében rejtezik egy vibráló tavasz, és minden éj leple mögött ott vár egy mosolygós hajnal.  Tovább

Szendergés

Kahlil Gibran: Olyanok is vagytok, akár az évszakok, és bár a télben megtagadjátok a tavaszt, a bennetek szunnyadó tavasz mosolyog szendergésében, és nem szenved sérelmet.  Tovább

Csak aki üres…

Kahlil Gibran: Bizony, mérlegként függtök öröm és bánat között. Csak aki üres, az mozdulatlan és kiegyensúlyozott.  Tovább

Mert nem lehet kötelék…

Kahlil Gibran: Szeressétek egymást, de ne csináljatok a szeretetből köteléket: hadd legyen az inkább mozgó tenger lelketek partjai között.  Tovább

Ti vagytok…

Kahlil Gibran: A szépség az örökkévalóság, mely önmagát tükörben szemléli. De ti vagytok az örökkévalóság, és ti vagytok a tükör is.  Tovább

Szeretet

Kahlil Gibran: Amikor a szeretet int felétek, kövessétek őt, Jóllehet minden útja nehéz és meredek És mikor szárnyai átölelnek, engedjétek át néki magatokat, Jóllehet a belsejében rejlő kardok sebet ejthetnek rajtatok. És amikor szól hozzátok, higgyetek szavának Jóllehet hangja összetörheti álmaitokat, miként az északi szél pusztává sepri a kertet. Mert amiként a szeretet koronával ékesít, azonképpen fog keresztre feszíteni is. Amiként növekedésteket... Tovább

Szabaddá lenni a fény birodalmában

Rabindranath Tagore: Találkoztam egyszer egy halásszal, aki énekelve halászott egész nap a Gangesz partján és közben tökéletesen megfeledkezett önmagáról. Csónakosaim tisztelettel mutattak rá, mint akinek megszabadult a lelke. De nem volt ára, amellyel a társadalom szokásos módon megállapítja egy ilyen ember piaci értékét. Ha így szemlélem a halászt, óhatatlanul is felmerül bennem egy gondolat: bár nem lehet csekély azoknak a száma, akik életükkel... Tovább

Önmagad adni

Kahlil Gibran: Keveset adtok, ha csak a tulajdonotokból adtok. Csak ha önmagatokból adtok, akkor adtok igazán.  Tovább

Oldal 1 of 3123